Így játszható ki a béremelés

Azokkal, akik idén kevesebb nettó fizetést kaptak a tavalyinál az adóváltozások miatt, jó eséllyel jövőre is ez történik majd. Ám az idei nyertesek - így a gyermekesek jelentős része is - megtapasztalhatja majd a csökkenő nettó fizetés keserű érzését. Mint azt már az fn.hu megírta: bruttó 213 ezer forintig és alatta még veszít a gyermeket nevelő az adóváltozásokkal, méghozzá nem is keveset, bruttó 80 ezer forintnál például közel 9500 forinttal csökken a nettó bér.

Az adóváltozások miatt bekövetkező nettóbér-csökkenést már nyáron egy törvénnyel próbálták "kompenzálni". 2012. január elsejével lép életbe Rogán Antal, Koszorús László, Balla Mihály, Kara Ákos, Ágh Péter (fideszes) és Pálffy István (KDNP-s) "bérkommandós" képviselők törvénye, amely az „alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönzi” majd. A 2011. évi XCIX. törvény pont két évig lesz hatályban.

A munka törvénykönyve azzal a ponttal bővül, hogy a kormány felhatalmazást kap arra, hogy meghatározza a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fizetések reálértékét is megőrzik, hiszen az infláció (és a kétszázalékos áfaemelést követő áremelkedések) miatt jelentősen csökkenni fog a bérek vásárlóértéke.

De mi lesz a dolgozók egyharmadával?

Emellett a munkaügyi ellenőrzéseknél vizsgálni fogják azt is, hogy az adott munkaadó emelte-e annyival az alkalmazottak bérét, hogy az adó- és járulékváltozás miatt ne csökkenjen a kézhez kapott fizetése. Ha ezt nem teszi meg, akkor erről a munkaügyi hatóság határozatot hoz, ám bírságot nem állapít meg. Az a vállalkozás, amely nem akarja vagy nem tudja emelni a béreket, két évig nem indulhat ajánlattevőként közbeszerzési eljáráson, de emellett a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban sem részesülhet.

Fontos része azonban a törvénynek, hogy azok a munkaadók „nem üthetik meg a bokájukat”, amelyek legalább a dolgozók kétharmadának emelték a bérét. Ahhoz pedig nem ad támpontot a törvény szövege, hogy mi alapján szelektálják a munkavállalókat, ki legyen az, akinek megtartják korábbi nettóját, és ki lesz az, akinek csökken a bére.
Drasztikus minimálbér-emelés?

Ahhoz, hogy a jövő évi adótörvények miatt ne járjon rosszul 1,2 millió ember, ne csökkenjen a nettó fizetésük, 93 ezer forintra kellene emelni a minimálbért. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az RTL Híradónak azt mondta: szerinte a vállalkozások a náluk maradó társasági adóból képesek is lesznek a munkabérek emelésére.

Németh Dávid, az ING bank vezető elemzője szerint, ha a kormány megemeli a minimálbért, akkor ezt a vállalatok egy része nem tudja majd kifizetni: vagy becsukják a boltot, vagy kénytelenek lesznek elbocsátani néhány embert, és így megspórolni azt a bért, amelyet aztán a többieknek kifizetnek.

Kiakadtak a munkaadók

A bérkompenzációs törvény már elveiben is hibás megközelítésű, ugyanis a versenyszféra vállalkozásaiban az állam nem tulajdonos, így egyszerűen nincs joga ahhoz, hogy meghatározza, kizárólag a béremelésekre költsék a cégek a profitot, illetve ami a társasági adóból a vállalkozásnál maradt. Lehet, hogy az adott munkaadó - mint sok mikro-, kis- és közepes vállalkozás – pengeélen táncol, emiatt nincs lehetősége a béremelésre. „Ha viszont nyereséges volt, akkor se mondja meg az állam, hogy mire költse a bevételét, nem kötelezheti arra, hogy egy új gép megvásárlása, pályázati önrész vagy fejlesztési tervek helyett több mint 20 százalékkal emelje a fizetéseket, ráadásul egy stagnáló gazdasági környezetben" - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára az fn.hu-nak.

Leginkább az alacsony keresetűek, a minimálbérért dolgozó, sokszor szakképzetlen munkások lesznek a kormány döntései miatt veszélyben – mondta a főtitkár. Hiszen a munkáltató általában a jó szakembereket tartja meg, a leghamarabb azoktól az emberektől válnak meg, akik a legkevesebb hozzáadott értékkel bíró munkát végzik. Ezek az emberek a legvédtelenebbek, a legelesettebbek, és mégis ők járnak a legrosszabbul. Bizonyos régiókban, városokban, a vidéki Magyarországon egész ágazatok kerülhetnek veszélybe, főként a nagy élőmunka-igényű, alacsony átlagkeresetű és szakképzettség nélküli embereket foglalkoztató vállalkozások nem tudnák például kigazdálkodni az esetlegesen 90 ezer forintnál is magasabbra emelkedő minimálbért.

A minimálbér emelése az ennél magasabb fizetéseket is rendszerint „magával rántja” – hívta fel a figyelmet Dávid Ferenc. Ha viszont nem tudja máshogy kigazdálkodni a béremelést egy munkaadó, akkor kénytelen lesz elbocsátani embereket, hogy a többieknek megadja a kötelező bérfejlesztést. Ez a feketemunka és például a színlelt szerződések elterjedését eredményezheti.

VOSZ-vezető szerint hatásvizsgálatokra lenne szükség, meg kellene vizsgálni a foglalkoztatottság és a versenyképesség szempontjából is a kormány terveit, a törvények, tervezetek végrehajthatóságát. Törékeny a magyar gazdaság, a vállalkozások csaknem kétharmada veszteséges – tette hozzá. „Az állam a saját háza táján tegyen rendet a saját munkavállalói – a fegyveres erők, az egészségügyi vagy épp az oktatás területén dolgozók – béreinél és munkakörülményeiben, hiszen ahogy halljuk, látjuk, ott igencsak sok hiányosság van” – mondta Dávid Ferenc.