Így szállhat ránk az APEH "/>
Megjelent: 10 éve

Így szállhat ránk az APEH

Milyen esetekben hívhatjuk fel magunkra az adóhatóság figyelmét? Mire jogosult az adóellenőr és mit tehet az adózó az ellenőrzés során? Mennyi ideig tarthat egy revízió? Ellenőrzési kézikönyv a Privátbankár tolmácsolásában.

Az adóhatóság az adóbevételek megrövidítésének, a költségvetési támogatások, illetve adó-visszaigénylések jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket. Az APEH ellenőrzési kézikönyve az adóhatóság ellenőrzési eljárásának legfontosabb szabályait tartalmazza.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapján közzétett tájékoztató szerint az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást. Az ellenőrzési irányokat a kézkikönyv alapján úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrzöttség tudata az adózókat az önkéntes jogkövetésre ösztönözze.

A tájékoztató szerint az ellenőrzési alapelvek közé tartozik például, hogy az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, így ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. Szintén alapelvnek számít, hogy a szerződést, vagy ügyletet valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel állapítja meg. Ha az adó alapja így nem állapítható meg, akkor erre becsléssel kerül sor - jelzik.

Az APEH köteles ellenőrzést lefolytatni általánosságban azon vállalkozásoknál, melyeknek felszámolását, vagy végelszámolását rendelték el. Szintén kötelező a vizsgálat az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, továbbá az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, illetve az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján. Ezen túlmenően az állami adóhatóságnak kötelező legalább háromévente ellenőrzést végezni a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező háromezer adózó esetében valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában. A kötelező ellenőrzéseken túl az APEH ellenőrzési tevékenységét az adóhatóság vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.

Fontos tudni azt is, hogy az adóhatóság minden naptári évben az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 20 százalékát kockázatelemzés alapján ellenőrzésre választja ki. A kockázatelemzés keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel. A kiválasztott adózóknál az adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó adatok) valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja.

A kézikönyv szerint az adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívhatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme egymást követő két éves bevallási időszakban sem éri el a mindenkori minimálbér összegét. Ebben az esetben a felhívás alapján a magánszemély az adóévben szerzett összes jövedelem felhasználásáról, továbbá annak forrásairól nyilatkozatot tesz. Az eljárás során az adóhatóság megvizsgálja, hogy a nyilatkozatban megjelölt kiadásokra a magánszemélynek a bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e elegendő fedezetet. Amennyiben a felhasználáshoz a bevallott jövedelem és egyéb forrás nem adhatott elégséges fedezetet, vagy a magánszemély - az adóhatóság külön felhívására - a nyilatkozatban foglaltakat, hitelt érdemlően nem igazolja, akkor az APEH a magánszemély bevallásának utólagos ellenőrzését rendeli el.

Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként az ún. jövedelem-(nyereség-) minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az APEH által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt - jelzik. Ennek adatait az APEH feldolgozza és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos okkal feltehető, hogy a kimutatott eredmény a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Ebben az esetben az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania - emelik ki.

Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban jövedelme, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

Bizonyos esetekben tehát az APEH az adóalapot, illetőleg az adót az ellenőrzés keretében becsléssel állapíthatja meg. A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. A becslés alapján számított adóalaptól, költségvetési támogatás alapjától való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja. Becslés alkalmazható többek közt a vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál, ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta. Szintén a becslési módszert alkalmazhatja az APEH a kézikönyv szerint abban az esetben is, ha a jövedelem- (nyereség) minimum adóalappal összefüggésben megkezdett ellenőrzés során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózó jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani.

Feketefoglalkoztatás esetén az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót, és járulékot legalább három havi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg - mutatnak rá. Amennyiben az adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, a közterheket legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva (vélelmezve) állapítja meg.

Az ellenőrzéssel kapcsolatban alapesetben a magánszemély állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, a jogi személyiség nélküli vállalkozó - ideértve a vállalkozó magánszemélyt is - székhelye, ennek hiányában telephelye, a jogi személy, illetőleg egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye szerinti regionális igazgatóság az illetékes.

Néhány esetben ugyanakkor külön szabályok alapján kell az illetékességet megállapítani. Így a munkáltató, vagy kifizető és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató adóügyében illetékes adóhatóság dönt. Abban az esetben pedig, ha a vállalkozónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes területi szerv folytatja le. Kizárólag az APEH Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el ugyanakkor a vonatkozó rendeletben meghatározott adózók – többek között a külföldi személyek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, az APEH alkalmazottai és a kiemelt adózók - adóügyeiben.

Az ellenőrzési határidők számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja általában a megbízólevél átadásának napjával egyezik meg. Az ellenőrzés befejezésének általános határideje pedig - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap. Ha a magánszemély adózó jogainak gyakorlásában akadályozott az esetek egy részáben kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 60 napig az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését.

Az ellenőrzésre előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A másodfokú adóhatóság felettes szerve az ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben egyszer további 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A adóhatóság, illetve a vámhatóság vezetőjének indokolt kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter az ellenőrzési határidőt egyszer, további 120 nappal tolhatja ki. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben kell lezárni.

Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának, összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások , számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le - áll a kézikönyvben.

Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. Ha az adóhatóság az adózó előzetes értesítését mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával veszi kezdetét. Ha az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, alkalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával indul el.

Az ellenőrzés során az adóhatóság más adózóra kiterjedően kapcsolódó vizsgálat lefolytatását rendelheti el. A kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében külföldi adóhatóságot kereshet meg. Ebben az esetben az értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Az ellenőrzést az adó és a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni. Az adó megállapításához való jog alapesetben annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

Az ellenőrzés lefolytatására az adóhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (adóellenőr) jogosult. Az ellenőrzés során lehetőség van arra, hogy az érintett magánszemélyt, vagy céget az APEH előtt törvényes képviselője, valamint - ha nem kíván személyesen eljárni - képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, adószakértő, vagy könyvelő képviselje.

A helyszíni ellenőrzést az adóellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Próbavásárlás esetén elegendő az értékesítésben közreműködő személy jelenléte. Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a vásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni.

Az adóellenőr az ellenőrzés során - egyebek mellett - beléphet az üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe, iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, illetve a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat. A hatóság a tényállás tisztázása szempontjából fontos tárgyi bizonyítékot és a bizonyítékként felhasználható iratot jegyzőkönyv felvétele mellett végzéssel lefoglalhatja - jelzik.

A tájékoztató alapján vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában akkor jogosult az APEH ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet bejelentés nélkül végeznek. Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését - emelik ki.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó szintén nem helyesbítheti.

Az ellenőrzés során az adózónak joga van a keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni. Az adózónak – saját adóügyében - joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az adózó az adóhatóság felhívására nem nyilatkozik, akkor a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Az adózót saját adóügyében nyilatkozattételi kötelezettség hivatalból indult eljárás esetén kizárólag abban, a már említett esetben terheli, amikor az adózó bevallott jövedelme egymást követő két évben sem éri el a mindenkori minimálbért, és az állami adóhatóság az adózót a bevallásban közölt adatok kiegészítésétre hívja fel.

Az adóhatóság megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával/postára adásával fejeződik be. Az adózónak joga van a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni. Ha az adóhatóság például adócsalás, vagy társadalombiztosítási csalás miatt büntetőeljárást kezdeményez, arról külön jegyzőkönyvet készít, amit azonban az adózónak nem ad át.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter