ILO: kevesebb bért kapnak a dolgozók a munkájuk után
A bérek növekedési üteme világszerte messze elmarad a válságot megelőző szinttől, és a fejlett országokban negatív mutatók jellemzik, annak ellenére, hogy a feltörekvő gazdaságokban továbbra is nőnek a keresetek - áll az ILO legújabb jelentésében.
Globálisan a havi bérek 1,2 százalékkal emelkedtek 2011-ben, ami 2007-hez képest 3, 2011-hez képest pedig 2,1 százalékos visszaesést mutat, állítja a Globális jelentés a bérekről 2012/13. Ezek a számok még alacsonyabbak, ha Kínát kihagyjuk a számításokból.
"A jelentés világosan megmutatja, hogy a válság számos országban súlyosan érintette a béreket, és - ebből adódóan - a dolgozókat" - jelentette ki Guy Ryder, az ILO Főigazgatója.
A jelentés rámutat az egyes országok és régiók közötti óriási különbségekre, és arra, hogy a bérek általában gyorsabban emelkednek ott, ahol erőteljesebb a gazdasági növekedés.
Míg a bérnövekedést kétszeres visszaesés sújtotta a fejlett gazdaságokban - ahol az előrejelzések szerint 2012-ben 0 százalékos emelkedés várható -, a válság alatt végig pozitív maradt Dél-Amerikában, a Karib-térségben, valamint Afrikában, és még nagyobb mértékben Ázsiában.
A legnagyobb változások Kelet-Európában és Közép-Ázsiában történtek, ahol a válság előtti kétszámjegyű növekedési rátákat 2009-ben zuhanórepülés követte. A Közel-Keleten úgy tűnik, 2008-tól csökkentek a bérek, bár még hiányosak az erre vonatkozó adatok.
Az egyes régiók közötti különbségek különösen élesek, ha a 2000 és 2011 közötti periódusban vizsgáljuk a bérek növekedését. Globálisan a bérek közel egynegyedükkel emelkedtek. Ázsiában csaknem megduplázódtak. Kelet-Európában és Közép-Ázsiában közel megháromszorozódtak, bár ez az 1990-es éveket jellemző komoly visszaesés után történt. A fejlett világban pedig mindössze körülbelül 5 százalékkal emelkedtek a bérek.
Az egyes országok között is komoly eltérések vannak a bérszintek terén.
A Fülöp-szigeteken a feldolgozó iparban alkalmazott munkavállalók 1,40 USA dollárt vittek haza minden ledolgozott munkaóráért, szemben a közel 5,50 dollárral Brazíliában, 13 dollárral Görögországban, 23,30 dollárral az Egyesült Államokban, és 35 dollárral Dániában..
A jelentés felhívja a figyelmet a közelmúltbeli kutatási eredményekre, amelyek rámutatnak, hogy az elmúlt évtizedekben azokban az országokban, ahol rendelkezésre állnak az adatok, a bérek növekedési üteme elmaradt a termelékenység - vagyis az egy alkalmazott által termelt áruk, illetve szolgáltatások értékének - emelkedésétől. Ez a folyamat változást hozott a jövedelem-eloszlásban, ami azt jelenti, hogy a dolgozók kevesebbet profitálnak a munkájuk gyümölcséből, míg a tőke tulajdonosai számára nőtt a haszon.
"Ezt a nemkívánatos tendenciát vissza kell fordítani, ahol csak megjelenik", jelentette ki Ryder. "A jelenség társadalmi és politikai szinten egyértelműen azt jelenti, hogy a dolgozók és családjaik nem kapják meg a megérdemelt részesedést."
A fejlett gazdaságokban a munka termelékenységének növekedési rátája több mint duplája volt a bérekének 1999 óta.
Az Egyesült Államokban körülbelül 1980 óta a munka óránkénti termelékenysége a nem mezőgazdasági üzleti ágazatokban mintegy 85 százalékkal nőtt, míg a keresetek csupán nagyjából 35 százalékkal emelkedtek. Németországban az elmúlt két évtizedben a munkatermelékenységi mutató közel egynegyedével nőtt, miközben a bérek változatlanok maradtak.
Még Kínában is - ahol a bérek nagyjából megháromszorozódtak az elmúlt évtizedben - csökkent a munkavállalók részesedése, mivel a GDP nagyobb ütemben emelkedett, mint az összbérköltség.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy a döntéshozóknak óvakodniuk kell attól, hogy - abban a reményben, hogy ezzel versenyelőnyhöz jutnak, és kivezető utat találnak a válságból - előmozdítsák a dolgozók részesedésének csökkenéséhez vezető, "lefelé húzó versenyt".
"A jelentés világosan megmutatja, hogy a válság számos országban súlyosan érintette a béreket, és - ebből adódóan - a dolgozókat" - jelentette ki Guy Ryder, az ILO Főigazgatója.
A jelentés rámutat az egyes országok és régiók közötti óriási különbségekre, és arra, hogy a bérek általában gyorsabban emelkednek ott, ahol erőteljesebb a gazdasági növekedés.
Míg a bérnövekedést kétszeres visszaesés sújtotta a fejlett gazdaságokban - ahol az előrejelzések szerint 2012-ben 0 százalékos emelkedés várható -, a válság alatt végig pozitív maradt Dél-Amerikában, a Karib-térségben, valamint Afrikában, és még nagyobb mértékben Ázsiában.
A legnagyobb változások Kelet-Európában és Közép-Ázsiában történtek, ahol a válság előtti kétszámjegyű növekedési rátákat 2009-ben zuhanórepülés követte. A Közel-Keleten úgy tűnik, 2008-tól csökkentek a bérek, bár még hiányosak az erre vonatkozó adatok.
Az egyes régiók közötti különbségek különösen élesek, ha a 2000 és 2011 közötti periódusban vizsgáljuk a bérek növekedését. Globálisan a bérek közel egynegyedükkel emelkedtek. Ázsiában csaknem megduplázódtak. Kelet-Európában és Közép-Ázsiában közel megháromszorozódtak, bár ez az 1990-es éveket jellemző komoly visszaesés után történt. A fejlett világban pedig mindössze körülbelül 5 százalékkal emelkedtek a bérek.
Az egyes országok között is komoly eltérések vannak a bérszintek terén.
A Fülöp-szigeteken a feldolgozó iparban alkalmazott munkavállalók 1,40 USA dollárt vittek haza minden ledolgozott munkaóráért, szemben a közel 5,50 dollárral Brazíliában, 13 dollárral Görögországban, 23,30 dollárral az Egyesült Államokban, és 35 dollárral Dániában..
A jelentés felhívja a figyelmet a közelmúltbeli kutatási eredményekre, amelyek rámutatnak, hogy az elmúlt évtizedekben azokban az országokban, ahol rendelkezésre állnak az adatok, a bérek növekedési üteme elmaradt a termelékenység - vagyis az egy alkalmazott által termelt áruk, illetve szolgáltatások értékének - emelkedésétől. Ez a folyamat változást hozott a jövedelem-eloszlásban, ami azt jelenti, hogy a dolgozók kevesebbet profitálnak a munkájuk gyümölcséből, míg a tőke tulajdonosai számára nőtt a haszon.
"Ezt a nemkívánatos tendenciát vissza kell fordítani, ahol csak megjelenik", jelentette ki Ryder. "A jelenség társadalmi és politikai szinten egyértelműen azt jelenti, hogy a dolgozók és családjaik nem kapják meg a megérdemelt részesedést."
A fejlett gazdaságokban a munka termelékenységének növekedési rátája több mint duplája volt a bérekének 1999 óta.
Az Egyesült Államokban körülbelül 1980 óta a munka óránkénti termelékenysége a nem mezőgazdasági üzleti ágazatokban mintegy 85 százalékkal nőtt, míg a keresetek csupán nagyjából 35 százalékkal emelkedtek. Németországban az elmúlt két évtizedben a munkatermelékenységi mutató közel egynegyedével nőtt, miközben a bérek változatlanok maradtak.
Még Kínában is - ahol a bérek nagyjából megháromszorozódtak az elmúlt évtizedben - csökkent a munkavállalók részesedése, mivel a GDP nagyobb ütemben emelkedett, mint az összbérköltség.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy a döntéshozóknak óvakodniuk kell attól, hogy - abban a reményben, hogy ezzel versenyelőnyhöz jutnak, és kivezető utat találnak a válságból - előmozdítsák a dolgozók részesedésének csökkenéséhez vezető, "lefelé húzó versenyt".
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Nők a kormányművek mögött - Lányok Napja a Boschnál
A Bosch idén tizenegyedik alkalommal, négy helyszínen engedett bepillantást az autóipari innováció és gyártás világába a Lányok Napján. A Bosch... Teljes cikk
NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját
Az alkalmazásban a foglalkoztatási adatok is lekérdezhetőek. Teljes cikk
Jobban aggódnak a munkájukért a magyar dolgozók, mint tavaly év végén
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- 600 ezer felett a bruttó átlagkereset - óriási növekedés az egy évvel korábbi hoz képest 3 hónapja
- Bérajánlatok 2024: általánosnak tekinthető a 10 százalék feletti fizetésemelkedés 4 hónapja
- Bérajánlatok 2024: általánosnak tekinthető a 10 százalék feletti fizetésemelkedés 4 hónapja
- Jelentősen nőttek decembertől a legkisebb bérek 4 hónapja
- Nagyon rossz hírek érkeztek a magyar fizetésekről 5 hónapja
- Felmérés: mindössze a magyarok 3 százaléka számít rá, hogy javulni fog az anyagi helyzete 6 hónapja
- A kormány célja, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek 6 hónapja
- Jól tartják dolgozóikat ezek a kereskedelmi láncok 7 hónapja
- "Hiába mondják majd be a híradóban, hogy a múlt hónapban már nőtt a reálkereseted" 7 hónapja
- Ennyivel emelkedhet a minimálbér novembertől Nagy Márton szerint 7 hónapja
- Czomba Sándor: reálkereset-növekedés várható az év végére 8 hónapja