ILO: kevesebb bért kapnak a dolgozók a munkájuk után

Globálisan a havi bérek 1,2 százalékkal emelkedtek 2011-ben, ami 2007-hez képest 3, 2011-hez képest pedig 2,1 százalékos visszaesést mutat, állítja a Globális jelentés a bérekről 2012/13. Ezek a számok még alacsonyabbak, ha Kínát kihagyjuk a számításokból.

"A jelentés világosan megmutatja, hogy a válság számos országban súlyosan érintette a béreket, és - ebből adódóan - a dolgozókat" - jelentette ki Guy Ryder, az ILO Főigazgatója.

A jelentés rámutat az egyes országok és régiók közötti óriási különbségekre, és arra, hogy a bérek általában gyorsabban emelkednek ott, ahol erőteljesebb a gazdasági növekedés.

Míg a bérnövekedést kétszeres visszaesés sújtotta a fejlett gazdaságokban - ahol az előrejelzések szerint 2012-ben 0 százalékos emelkedés várható -, a válság alatt végig pozitív maradt Dél-Amerikában, a Karib-térségben, valamint Afrikában, és még nagyobb mértékben Ázsiában.

A legnagyobb változások Kelet-Európában és Közép-Ázsiában történtek, ahol a válság előtti kétszámjegyű növekedési rátákat 2009-ben zuhanórepülés követte. A Közel-Keleten úgy tűnik, 2008-tól csökkentek a bérek, bár még hiányosak az erre vonatkozó adatok.

Az egyes régiók közötti különbségek különösen élesek, ha a 2000 és 2011 közötti periódusban vizsgáljuk a bérek növekedését. Globálisan a bérek közel egynegyedükkel emelkedtek. Ázsiában csaknem megduplázódtak. Kelet-Európában és Közép-Ázsiában közel megháromszorozódtak, bár ez az 1990-es éveket jellemző komoly visszaesés után történt. A fejlett világban pedig mindössze körülbelül 5 százalékkal emelkedtek a bérek.

Az egyes országok között is komoly eltérések vannak a bérszintek terén.

A Fülöp-szigeteken a feldolgozó iparban alkalmazott munkavállalók 1,40 USA dollárt vittek haza minden ledolgozott munkaóráért, szemben a közel 5,50 dollárral Brazíliában, 13 dollárral Görögországban, 23,30 dollárral az Egyesült Államokban, és 35 dollárral Dániában..

A jelentés felhívja a figyelmet a közelmúltbeli kutatási eredményekre, amelyek rámutatnak, hogy az elmúlt évtizedekben azokban az országokban, ahol rendelkezésre állnak az adatok, a bérek növekedési üteme elmaradt a termelékenység - vagyis az egy alkalmazott által termelt áruk, illetve szolgáltatások értékének - emelkedésétől. Ez a folyamat változást hozott a jövedelem-eloszlásban, ami azt jelenti, hogy a dolgozók kevesebbet profitálnak a munkájuk gyümölcséből, míg a tőke tulajdonosai számára nőtt a haszon.

"Ezt a nemkívánatos tendenciát vissza kell fordítani, ahol csak megjelenik", jelentette ki Ryder. "A jelenség társadalmi és politikai szinten egyértelműen azt jelenti, hogy a dolgozók és családjaik nem kapják meg a megérdemelt részesedést."

A fejlett gazdaságokban a munka termelékenységének növekedési rátája több mint duplája volt a bérekének 1999 óta.

Az Egyesült Államokban körülbelül 1980 óta a munka óránkénti termelékenysége a nem mezőgazdasági üzleti ágazatokban mintegy 85 százalékkal nőtt, míg a keresetek csupán nagyjából 35 százalékkal emelkedtek. Németországban az elmúlt két évtizedben a munkatermelékenységi mutató közel egynegyedével nőtt, miközben a bérek változatlanok maradtak.

Még Kínában is - ahol a bérek nagyjából megháromszorozódtak az elmúlt évtizedben - csökkent a munkavállalók részesedése, mivel a GDP nagyobb ütemben emelkedett, mint az összbérköltség.

A jelentés arra figyelmeztet, hogy a döntéshozóknak óvakodniuk kell attól, hogy - abban a reményben, hogy ezzel versenyelőnyhöz jutnak, és kivezető utat találnak a válságból - előmozdítsák a dolgozók részesedésének csökkenéséhez vezető, "lefelé húzó versenyt".