Ismét magyar munkavállalókat csaptak be Nagy-Britanniában
Ismét munkalehetőség ígéretével Nagy-Britanniába csábított magyarokat csaptak be álközvetítők, akik a jelentkezőket utolsó penny-jüktől is megfosztják.
A londoni magyar konzulátus az MTI-vel hétfőn közölte: a képviseletnél csak péntek óta tizenkét kifosztott magyar jelentkezett segítségért. Az áldozatok jórészt Kelet-Magyarországról érkeztek, és helyi hirdetési újságokban olvastak a munkaajánlatról.
A hirdetésekben, amelyekre egy magyar mobiltelefonszám felhívásával lehet válaszolni, zömmel pékségi munkáról esik szó. Az ígéretek között szerepel a kiutazási költségek visszatérítése, és kéthavonta hazautazási lehetőség. A repülővel Londonba érkezőket a belvárosi Victoria pályaudvar környékén, egy olcsó szállodában helyezik el, azzal a tájékoztatással, hogy a szállás két hétre ki van fizetve. Nem sokkal a megérkezés után azonban egy fiatal magyar nő jelentkezik a reménybeli munkavállalóknál, és különböző címeken 110-250 font (32 ezer-73 ezer forint) közötti összegeket szed be tőlük - gyakorlatilag minden készpénzüket elveszi -, a magyarokat pedig egyetlen éjszaka után az utcára teszik.
A konzulátusnál segítségért jelentkező becsapottak közül többen azt mondták, hogy otthon értékeiket tették pénzzé az utazási költségek kifizetése végett. A képviselet tájékoztatása szerint a nyári utazási főszezon közepén a károsultak hazautaztatása sem egyszerű feladat; előfordul, hogy még a távolsági buszjáratokon sincs hely.
Korántsem ez az első eset arra, hogy munkaígérettel rászedett magyarok kerülnek nehéz helyzetbe Nagy-Britanniában. A londoni magyar konzulátus már tavaly novemberben is arról számolt be, hogy sok becsapott magyar állampolgár fordult a diplomáciai képviselethez. Az áldozatokkal közvetítői díj, illetve az első egy hónapi szállás fejében sok esetben több száz fontot kifizettettek, azonnali munkaszerződést, jól fizető munkát ígérve. A pénzek kifizetése után a "munkaközvetítők" eltűntek, a károsultak pedig általában munka, szállás és pénz nélkül az utcára kerültek.
A jelenségről néhány hónapja a BBC televízió is riportfilmet sugárzott. Ebben az hangzott el, hogy emberkereskedelemmé fajult a kelet-európai EU-munkavállalók nagy-britanniai kiközvetítésének jelentős része, amelyre nem létező állásokért vagy embertelen szálláskörülményekért több száz fontot kizsaroló szervezők telepedtek rá, adósságcsapdába ejtve az áldozatokat.
A Daily Mirror című napilap június végén közölt feltáró riportja olyan litván építőmunkásokat mutatott be, akik egy állami kórházi beruházáson dolgoznak, és egy heti munkáért 8,80 fontot (2550 forintot) kaptak kézhez, miután fizetésükből még az általuk használt szerszámok "bérleti díját" is levonták.
Nagy-Britannia az EU-bővítés 2004-es első hulláma után azonnal megnyitotta az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország - köztük Magyarország - munkavállalói előtt a brit munkapiacot. A brit kormány annak idején évente 5-13 ezer tartós kelet-európai letelepülővel számolt, de a hivatalos adatok szerint is eddig jóval több mint 800 ezren érkeztek. Most már azonban megfordulni látszik az áradat: az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű vezető londoni kutatóintézet által nemrégiben kiadott felmérés szerint a kelet-európaiak fele már hazament, és az újonnan érkezők száma is meredeken csökken.
A hirdetésekben, amelyekre egy magyar mobiltelefonszám felhívásával lehet válaszolni, zömmel pékségi munkáról esik szó. Az ígéretek között szerepel a kiutazási költségek visszatérítése, és kéthavonta hazautazási lehetőség. A repülővel Londonba érkezőket a belvárosi Victoria pályaudvar környékén, egy olcsó szállodában helyezik el, azzal a tájékoztatással, hogy a szállás két hétre ki van fizetve. Nem sokkal a megérkezés után azonban egy fiatal magyar nő jelentkezik a reménybeli munkavállalóknál, és különböző címeken 110-250 font (32 ezer-73 ezer forint) közötti összegeket szed be tőlük - gyakorlatilag minden készpénzüket elveszi -, a magyarokat pedig egyetlen éjszaka után az utcára teszik.
A konzulátusnál segítségért jelentkező becsapottak közül többen azt mondták, hogy otthon értékeiket tették pénzzé az utazási költségek kifizetése végett. A képviselet tájékoztatása szerint a nyári utazási főszezon közepén a károsultak hazautaztatása sem egyszerű feladat; előfordul, hogy még a távolsági buszjáratokon sincs hely.
Volt már hasonlóra példa
Korántsem ez az első eset arra, hogy munkaígérettel rászedett magyarok kerülnek nehéz helyzetbe Nagy-Britanniában. A londoni magyar konzulátus már tavaly novemberben is arról számolt be, hogy sok becsapott magyar állampolgár fordult a diplomáciai képviselethez. Az áldozatokkal közvetítői díj, illetve az első egy hónapi szállás fejében sok esetben több száz fontot kifizettettek, azonnali munkaszerződést, jól fizető munkát ígérve. A pénzek kifizetése után a "munkaközvetítők" eltűntek, a károsultak pedig általában munka, szállás és pénz nélkül az utcára kerültek.
A jelenségről néhány hónapja a BBC televízió is riportfilmet sugárzott. Ebben az hangzott el, hogy emberkereskedelemmé fajult a kelet-európai EU-munkavállalók nagy-britanniai kiközvetítésének jelentős része, amelyre nem létező állásokért vagy embertelen szálláskörülményekért több száz fontot kizsaroló szervezők telepedtek rá, adósságcsapdába ejtve az áldozatokat.
A Daily Mirror című napilap június végén közölt feltáró riportja olyan litván építőmunkásokat mutatott be, akik egy állami kórházi beruházáson dolgoznak, és egy heti munkáért 8,80 fontot (2550 forintot) kaptak kézhez, miután fizetésükből még az általuk használt szerszámok "bérleti díját" is levonták.
Hazatérőben a bevándorlók
Nagy-Britannia az EU-bővítés 2004-es első hulláma után azonnal megnyitotta az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország - köztük Magyarország - munkavállalói előtt a brit munkapiacot. A brit kormány annak idején évente 5-13 ezer tartós kelet-európai letelepülővel számolt, de a hivatalos adatok szerint is eddig jóval több mint 800 ezren érkeztek. Most már azonban megfordulni látszik az áradat: az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű vezető londoni kutatóintézet által nemrégiben kiadott felmérés szerint a kelet-európaiak fele már hazament, és az újonnan érkezők száma is meredeken csökken.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon