Jogelőd és jogutód, avagy mit tegyünk, ha cégünk átalakul?

Kezdjük talán a legelején. Mit is tekintünk átalakulásnak? A gazdasági társaság jogutódlással történő megszűnését, ami kizárólag teljesített vagyoni hozzájárulások esetén hajtható végre. Jellemzője, hogy az átalakulással létrejövő társaság általános jogutód, nem működik előtársaságként; tipikusan kevés vagy egyáltalán nincs pénzmozgás; lehetőség van a saját tőke átrendezésére, tagok közötti változásra; a vagyon átértékelhető és mérlegen kívüli eszközök és kötelezettségek felvehetők a vagyonmérlegbe.

Az átalakulás közös szabályai, fajtái és jellemző okai

Az átalakuló társaság tagjai közül a meglévő tagok választhatnak úgy, hogy nem kívánnak tagjai lenni a jogutódnak. De új tagok is csatlakozhatnak a társasághoz. Az átalakulás alapesetei közé sorolható a jogi forma váltás, például, ha egy Kft. Zrt.-vé alakul. Egyesülés esetén be- vagy összeolvadás lehetséges, utóbbi az összes jogelőd megszűnését, egy új tárasság megszületését jelenti. A társaságok átalakulásának okai között szerepelhet cégfelvásárlás, szinergiahatások elérése, piaci részesedés növelése, költség megtakarítás, saját tőke megfelelés biztosítása. Szétváláskor (kiválás vagy különválás) a különböző üzletágak, tevékenységek elkülönítése lehet a cél, azzal, hogy ha a kijelölt jogutód nem teljesíti a hozzárendelt kötelezettségeket, valamennyi jogelőd felelőssége egyetemleges. Azonban minden esetben hangsúlyozandó, hogy semmilyen tranzakciónak nem lehet egyedüli célja az adó kötelezettségek elkerülése.

Az átalakulás ütemterve

Az átalakulás több hónapos formalizált eljárás, amely jellemzően három részre osztható: az előkészítés és jóváhagyás idejére, a hirdetmények közzétételére és a cégbírósági eljárásra, végül az átalakulás utáni teendőkre. Annak érdekében, hogy a kívánt gazdasági cél a megfelelő időben valósuljon meg ésszerű költségek felmerülése mellett, gondos előkészítés szükséges az átalakulásban szerepet játszó szakemberek részvételével. Részvénytársaságok átalakulására speciális szabályok vonatkoznak: a végleges döntés előtt 30 nappal az átalakulás jogi és gazdasági indoklása, a megkötni tervezett egyesülési vagy szétválási szerződés tervezete és a jogutód tulajdonosi szerkezetének kialakítása során alkalmazott részvény cserearány számítás előzetesen közzéteendő. 2011. január 1-jétől ezt nem kizárólag a cégbírósághoz történő benyújtással lehet megvalósítani, hanem a cég honlapján elérhetővé tett közleménnyel is. A részvény cserearányok meghatározása feltételezi, hogy a tulajdonosok között gazdasági megállapodás jöjjön létre az egyesülő cégek értékét illetően.

A hirdetmények és cégbírósági eljárás szakaszban - a tulajdonosok átalakulást érintő végső döntésétől számított 8 napon belül - közzé kell tenni az átalakulással kapcsolatos fontosabb adatokat, vagy kétszer a Cégközlönyben, vagy a Társaság hivatalos honlapján. Utóbbi előfeltétele, többek közt, hogy az ismert hitelezőknek elektronikus úton is el kell küldeni a hirdetményt, valamint az, hogy a cég folyamatosan köteles honlapját működtetni.

A cégbírósági bejegyzést követően 30 napon belül adóelőleg bevallást kell készíteni, 90 napon belül pedig végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt, amelyet a Cégbíróságra kell leadni.

Jogi és számviteli dokumentumok

Idetartozik a tagi határozatok megfelelő dokumentálása, az egyesülési vagy szétválási szerződés, illetve az átalakulási terv, a módosított társasági szerződés, az újonnan létrejövő társaság alapító okirata, az esetleges speciális engedélyek és a hirdetmények igazolása. A számviteli dokumentumok (vagyonmérleg, vagyonleltár) kétszer készülnek (tervezet és végleges) minden átalakuló és továbbműködő vagy jogutódként létrejövő társaság számára. Független könyvvizsgálat kötelező (nincs kivétel), az eljáró szakember nem lehet a bejegyzett vagy apport értékelését végző könyvvizsgáló.

Átalakulás és adózás

E témakörrel kapcsolatban elmondható, hogy egyes szabályok értelmezése nem kialakult és így előfordul, hogy állásfoglalást kell kérni egy-egy felmerülő, vitás kérdés esetén.

A társasági adó körben általában fontos tudni, hogy az átalakulás során elszámolt átértékelési különbözet a jogelődnél - kiválás esetén a jogutódnál - adóköteles. Kedvezményezett átalakuláskor a jogelőd vagy jogutód választhat az azonnali adózás mellett vagy elhalaszthatja adókötelezettségét, amennyiben teljesíti a törvényben részletesen maghatározott feltételeket. Átalakuláskor új goodwill nem keletkezhet, de a könyvekben levő goodwill megléte esetén több kérdést is meg kell vizsgálni: Hogyan és mikor került a goodwill a könyvekbe? Szükséges-e annak kivezetése? Az átalakulást követően érvényesíthető-e a könyvekben maradó goodwillhez kapcsolódó értékcsökkenés az adóalapban?

Elhatárolt veszteség esetében a jogutód a jogelődnél keletkezett negatív adóalapot vagyonarányosan továbbviheti, kiválás esetén a jogelőd továbbvihető vesztesége ennyivel csökken. Az átalakulás időzítésének és irányának tervezésekor érdemes figyelembe venni azt is, hogy a jogutód melyik adóévében válik felhasználhatóvá a jogelődtől örökölt veszteség.

Az átalakulás keretében történő vagyonszerzés akkor nem jár áfa fizetési kötelezettséggel, ha a jogutód belföldi adóalany, áfa státusza megengedi, ő pedig vállalja, hogy a jogelőd adó kötelezettségét teljesíti; a jogutód a jogelődje nevére szóló számla birtokában gyakorolhatja a jogelőd levonási jogát.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a szigorodó szabályok következtében már csak a kedvezményezett átalakulás keretében szerzett vagyon illetékmentes, valamint arra, hogy az ingatlan tulajdonnal rendelkező társaságok üzletrészének megszerzése is járhat illetékfizetési kötelezettséggel. Ennek a körülménynek a mérlegelése adott esetben szintén indokolhatja az átalakulás irányának a megváltoztatását, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az illetékkövetkezményeket ne csak az átalakuló társaságok, hanem a tagok szintjén is megvizsgáljuk.