Keményen csökkenni fog a reálbér

Alig 70 százalékát kapjuk meg majd eddigi adómentes juttatásaiknak, ha a legújabb Gyurcsány-adócsomag szerint sarcolják meg majd azokat, s a cégek úgy szabják a juttatásokat, hogy a bérköltségük ne növekedjék. Márpedig erre minden esély megvan, a jegybank is erre a feltételezésre építtette az általa számított makropályát.

Bár az arányszám riasztónak tűnhet, az eredeti tervezethez képest mégis könnyítést jelent (csak a juttatás összegének fele adózik), ugyanis az adómentesség teljes eltörlése azt jelentette volna, hogy a dolgozó korábbi juttatásnak 55 százalékát kapta volna meg.

Az utalványokkal foglalkozó cégek piaca megmarad, de a munkavállalók reálbére mégiscsak csökkenni fog. Annál is inkább, mert az adómentes juttatások részleges megszüntetése mellé társul más adókedvezmények eltörlése is.

Ezt csak részben ellensúlyozhatja – az alacsonyabb keresetűeknél meg részben sem - az szja sávhatár visszamenőlegesen történő eltolása 1 millió 700 ezer forintról 1 millió 900 ezerre. Ez havi bruttó 158 333 forint fölött jelent havi 3000 forint megtakarítást, havi bruttó 141667 – 158333 forint között meg valahol 1 és 3000 forint közötti összeggel emelkedik meg a nettó fizetés.

Különösen kevésnek tűnik az ellensúlyozás az áfaemelés tükrében, a jegybank elemzése szerint az adóemelés az árszintet összességében mintegy 1,8 százalékkal növeli meg. Ráadásul az alkohol- és dohánytermékekre, üzemanyagokra kivetett jövedéki adók emelése további 0,3 százalékkal, a kiadáscsökkentő lépések – a szabályozott árakon keresztül – mintegy 0,5 százalékkal emelhetik meg az inflációt – becsüli a jegybank.

Az infláción és az adóváltozásokon kívül más veszélyek is leselkednek a reálbérre: a csökkenő kereslet miatti a munkaadók alkalmazkodási kényszere, a növekvő munkanélküliség mellett erősödő munkáltatói alkupozíció is lefelé nyomja a béreket a jegybanki elemzés szerint.

A nominális bérek mintegy 6 százalékkal csökkenhetnek átlagosan a közszférában az MNB számításai szerint, ami csaknem 10 százalékos reálbércsökkenésnek felel meg.

Lenyomják a béreket

A jegybank úgy véli: már maga a közszféra bércsökkenésének példája is csökkentően hat a versenyszféra béreire.

S persze bércsökkenést jelent a dolgozónak is, ha a korábbinál kevesebbet dolgozhat. Erre egyre több vállalat kényszerülhet rá. Igaz, a négynapos munkahetet 80 százalékban az állam „szponzorálja”, de ehhez szigorú feltételeket kell vállalni, s meg is kell nyerni a pályázatot.

Így ez a lehetőség nem mindenkinek megoldás. A HVG dolgozóinak idén például kötelező lesz egy hónapos fizetés nélküli szabadságra elmenniük, azaz idén csak 11 havi bérüket kapják meg az Index információi szerint.

A szerdán bejelentett, legújabb adócsomag előtt publikált jegybanki becslés szerint idén 1,8 százalékkal esik a reálbér – a számot aligha javítják lényegesen az adócsomag módosításai. Tovább folytatódik a két éve tartó lejtmenet, tavaly 1,2, tavalyelőtt 2,2 százalékkal ért kevesebbet a fizetésünk átlagosan.