Kifacsarják a magyar munkavállalót
Az európai átlaghoz képest a magyarok viszonylag magas óraszámban dolgoznak. Igaz, ebben az is közrejátszik, hogy a nyugati országokban népszerű részmunkaidős foglalkoztatás itthon gyerekcipőben jár. Míg Európában a heti 48 óránál többet teljesítők többnyire saját cégüknél tevékenykednek, addig itthon az alkalmazottak is nagy számban túlóráznak.
A 31 európai ország részvételével készült, és a közelmúltban publikált European Working Conditions Survey adatai szerint a leghosszabb munkahetük a törököknek van, míg átlagosan a legkevesebbet a hollandok töltik a munkahelyükön. A magyarországi dolgozók a túlhajszolt harmadban találhatók: átlagosan hozzávetőleg 42 órás munkahetünk van.
A lista két végén található ország adatai a szakértők szerint egyértelműen kulturális okokkal magyarázhatók. Törökországban ugyanis a lakosság jelentős része még ma is mezőgazdaságban dolgozik, akik így nyolc óránál többet teljesítenek és a hét minden napján végeznek munkát. Ezzel szemben a hollandoknál mért kedvező adatok nem a laza szabályozásnak, hanem az atipikus foglalkoztatási formák széles körben történt elterjedésének köszönhetők: itt ugyanis az egyik legmagasabb a kontinensen a részmunkaidőben dolgozók aránya.
Nem csak a vállalkozók túlóráznak
Ami hazánkat illeti, az emberek közel 70 százaléka heti öt napban dolgozik, a megkérdezettek 9 százaléka azonban négy napot, míg hozzávetőleg 10-10 százaléka hat, illetve hét napot tölt munkával. Érdekesség, hogy amíg a krónikusan sokat, heti 48 óránál többet dolgozók az európai országok többségében vállalkozók, és saját magukat facsarják ki, addig Magyarországon ez az arány közel azonos az önállóak és a foglalkoztatottak körében.
A kontinens egészére - így a magyarokra is - érvényes, hogy a sok munka egy idő után a magánélet kárára megy: a kutatás szerint háromszor annyi a túlórázók körében azok aránya, akik a megbomlott szociális és családi kapcsolatokról számoltak be.
Veszélyben az egészség
Érdekes, hogy a munkamániások egy jelentős része nem egzisztenciális kényszerből választja szinte otthonául cégét. A felmérés megállapítása szerint ugyanis a 48 óránál többet dolgozók fele az átlagosnál sokkal többet keres (a felső három jövedelmi decilis valamelyikébe tartozott).
A pénzhajhászás igen gyakran egészségügyi következménnyel jár: a rendszeresen túlórázók 55 százaléka számolt be arról, hogy az állandó pörgésnek köszönhetően valamilyen betegsége lett.
A lista két végén található ország adatai a szakértők szerint egyértelműen kulturális okokkal magyarázhatók. Törökországban ugyanis a lakosság jelentős része még ma is mezőgazdaságban dolgozik, akik így nyolc óránál többet teljesítenek és a hét minden napján végeznek munkát. Ezzel szemben a hollandoknál mért kedvező adatok nem a laza szabályozásnak, hanem az atipikus foglalkoztatási formák széles körben történt elterjedésének köszönhetők: itt ugyanis az egyik legmagasabb a kontinensen a részmunkaidőben dolgozók aránya.
Nem csak a vállalkozók túlóráznak
Ami hazánkat illeti, az emberek közel 70 százaléka heti öt napban dolgozik, a megkérdezettek 9 százaléka azonban négy napot, míg hozzávetőleg 10-10 százaléka hat, illetve hét napot tölt munkával. Érdekesség, hogy amíg a krónikusan sokat, heti 48 óránál többet dolgozók az európai országok többségében vállalkozók, és saját magukat facsarják ki, addig Magyarországon ez az arány közel azonos az önállóak és a foglalkoztatottak körében.
A kontinens egészére - így a magyarokra is - érvényes, hogy a sok munka egy idő után a magánélet kárára megy: a kutatás szerint háromszor annyi a túlórázók körében azok aránya, akik a megbomlott szociális és családi kapcsolatokról számoltak be.
Veszélyben az egészség
Érdekes, hogy a munkamániások egy jelentős része nem egzisztenciális kényszerből választja szinte otthonául cégét. A felmérés megállapítása szerint ugyanis a 48 óránál többet dolgozók fele az átlagosnál sokkal többet keres (a felső három jövedelmi decilis valamelyikébe tartozott).
A pénzhajhászás igen gyakran egészségügyi következménnyel jár: a rendszeresen túlórázók 55 százaléka számolt be arról, hogy az állandó pörgésnek köszönhetően valamilyen betegsége lett.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?