Kifacsarják a magyar munkavállalót
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz európai átlaghoz képest a magyarok viszonylag magas óraszámban dolgoznak. Igaz, ebben az is közrejátszik, hogy a nyugati országokban népszerű részmunkaidős foglalkoztatás itthon gyerekcipőben jár. Míg Európában a heti 48 óránál többet teljesítők többnyire saját cégüknél tevékenykednek, addig itthon az alkalmazottak is nagy számban túlóráznak.
A 31 európai ország részvételével készült, és a közelmúltban publikált European Working Conditions Survey adatai szerint a leghosszabb munkahetük a törököknek van, míg átlagosan a legkevesebbet a hollandok töltik a munkahelyükön. A magyarországi dolgozók a túlhajszolt harmadban találhatók: átlagosan hozzávetőleg 42 órás munkahetünk van.
A lista két végén található ország adatai a szakértők szerint egyértelműen kulturális okokkal magyarázhatók. Törökországban ugyanis a lakosság jelentős része még ma is mezőgazdaságban dolgozik, akik így nyolc óránál többet teljesítenek és a hét minden napján végeznek munkát. Ezzel szemben a hollandoknál mért kedvező adatok nem a laza szabályozásnak, hanem az atipikus foglalkoztatási formák széles körben történt elterjedésének köszönhetők: itt ugyanis az egyik legmagasabb a kontinensen a részmunkaidőben dolgozók aránya.
Nem csak a vállalkozók túlóráznak
Ami hazánkat illeti, az emberek közel 70 százaléka heti öt napban dolgozik, a megkérdezettek 9 százaléka azonban négy napot, míg hozzávetőleg 10-10 százaléka hat, illetve hét napot tölt munkával. Érdekesség, hogy amíg a krónikusan sokat, heti 48 óránál többet dolgozók az európai országok többségében vállalkozók, és saját magukat facsarják ki, addig Magyarországon ez az arány közel azonos az önállóak és a foglalkoztatottak körében.
A kontinens egészére - így a magyarokra is - érvényes, hogy a sok munka egy idő után a magánélet kárára megy: a kutatás szerint háromszor annyi a túlórázók körében azok aránya, akik a megbomlott szociális és családi kapcsolatokról számoltak be.
Veszélyben az egészség
Érdekes, hogy a munkamániások egy jelentős része nem egzisztenciális kényszerből választja szinte otthonául cégét. A felmérés megállapítása szerint ugyanis a 48 óránál többet dolgozók fele az átlagosnál sokkal többet keres (a felső három jövedelmi decilis valamelyikébe tartozott).
A pénzhajhászás igen gyakran egészségügyi következménnyel jár: a rendszeresen túlórázók 55 százaléka számolt be arról, hogy az állandó pörgésnek köszönhetően valamilyen betegsége lett.
A lista két végén található ország adatai a szakértők szerint egyértelműen kulturális okokkal magyarázhatók. Törökországban ugyanis a lakosság jelentős része még ma is mezőgazdaságban dolgozik, akik így nyolc óránál többet teljesítenek és a hét minden napján végeznek munkát. Ezzel szemben a hollandoknál mért kedvező adatok nem a laza szabályozásnak, hanem az atipikus foglalkoztatási formák széles körben történt elterjedésének köszönhetők: itt ugyanis az egyik legmagasabb a kontinensen a részmunkaidőben dolgozók aránya.
Nem csak a vállalkozók túlóráznak
Ami hazánkat illeti, az emberek közel 70 százaléka heti öt napban dolgozik, a megkérdezettek 9 százaléka azonban négy napot, míg hozzávetőleg 10-10 százaléka hat, illetve hét napot tölt munkával. Érdekesség, hogy amíg a krónikusan sokat, heti 48 óránál többet dolgozók az európai országok többségében vállalkozók, és saját magukat facsarják ki, addig Magyarországon ez az arány közel azonos az önállóak és a foglalkoztatottak körében.
A kontinens egészére - így a magyarokra is - érvényes, hogy a sok munka egy idő után a magánélet kárára megy: a kutatás szerint háromszor annyi a túlórázók körében azok aránya, akik a megbomlott szociális és családi kapcsolatokról számoltak be.
Veszélyben az egészség
Érdekes, hogy a munkamániások egy jelentős része nem egzisztenciális kényszerből választja szinte otthonául cégét. A felmérés megállapítása szerint ugyanis a 48 óránál többet dolgozók fele az átlagosnál sokkal többet keres (a felső három jövedelmi decilis valamelyikébe tartozott).
A pénzhajhászás igen gyakran egészségügyi következménnyel jár: a rendszeresen túlórázók 55 százaléka számolt be arról, hogy az állandó pörgésnek köszönhetően valamilyen betegsége lett.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?