Közel három százalékkal emelkednek az osztrák nyugdíjak

Az eredeti elképezés szerint a nyugdíjak emelésére 425 millió eurót költöttek volna jövőre, a most bejelentett növeléssel 515 millióra ugrott a költségteher. Szakértők úgy vélik, hogy a nyugdíjasoknak kedvező döntés támadás a fiatalabb nemzedék ellen, és csak előbbre hozza az elmeszesedett rendszer finanszírozhatatlanságának problémáját.

A 8,2 milliós Ausztriában országban jelenleg 2,118 millió nyugdíjast tartanak nyilván, az aktív alkalmazottak és dolgozók száma 3,146 millió. A Wifo gazdaságkutató intézet a számadatokat köznapi nyelvre úgy fordította le, hogy jelenleg másfél foglalkoztatott dolgozik egy nyugdíjas eltartásáért. Az irányzat azonban az, hogy a demográfiai változásoknak, a mind magasabb várható élettartamnak köszönhetően az idősek - a nyugdíjasak - aránya mindinkább növekszik, és 2050-re bekövetkezik az alapvető fordulat: minden keresőre egy-egy nyugdíjas fog jutni.

Tavalyi adatok szerint minden egyes alkalmazott és dolgozó átlagosan 6000 eurót fizet be évente a nyugdíjkosárba. Rögzített árakon számolva az éves járulék összege a következőképpen alakulhat: 6500 euró 2010-ben, 7700 euró 2020-ban, 9100 euró 2030-ban és 10 800 euró 2040-ben. Azaz harminc év alatt hozzávetőleg a kétszeresére növekedhet a nyugdíjjárulék összege.

Ulrich Schuch szakértő szerint jelen pillanatban a beszedett járulékok és adók 32,9 százalékát fordítják a nyugdíjak folyósítására, ezt az arányt azonban 2050-re 41,3 százalékra kell növelni, hogy az összes, nyugdíjakkal kapcsolatos kiadást fedezni tudják.

Az osztrák nyugdíjrendszer jelenlegi formájában abból indul ki, hogy az aktív keresők befizetett járulékai és a folyósított nyugdíjak összege közötti különbözetet egyéb adókból és díjakból fedezik. Vagyis a fiatalabb nemzedék nem csupán a társadalombiztosításhoz való hozzájárulásával, hanem a jövedelemadójának egy részével is a nyugdíjkasszát tölti fel.

Ám minél nagyobb összegű társadalombiztosítási járulékot, illetve jövedelemadót kell a nyugdíjak fedezetére költenie, annál kevesebb pénz marad arra, hogy saját öregkoráról gondoskodjon. Az utóbbi annál is inkább fontosabb lenne, mert az ötvenes-hatvanas évek baby-boom időszaka után Ausztriában is csökkent és csökkenőben van a születések száma, tehát egyre kevesebben lesznek, akik el tudják majd tartani az idősebbeket.

Külön gond Ausztriában is a nyugdíjba vonulók rendkívül alacsony életkora. 1970-ben a férfiak általában 62,5 éves korukban vonultak vissza, de az utóbbi években bevezetett kedvezményeknek köszönhetően mind a férfiak, mind a nők általában már 57 évesen a pihenést választják, jóllehet az előírt korhatár 65 év. - Ha valaki 25 éves korában dolgozni kezd, de már 57 évesen leteszi a lantot, egyszerűen nem jön ki az egyenleg - húzta alá Ulrich Schuch a News magazinnak nyilatkozva. Szerinte okvetlenül szükséges lenne a nyugdíjba vonulás idejét ténylegesen 65 évre felemelni.