KSZSZ: stabil kormányzati struktúrára, méltányos bérekre van szükség
Stabil kormányzati struktúrára, választási ciklusokon és kormányzatokon átnyúló, a társadalmi igényeket tükröző jogszabályokra, továbbá felkészült, méltányos bérért dolgozó közszolgálati munkavállalókra van szüksége Magyarországnak a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) VIII. kongresszusán elfogadott, a következő négy évre szóló programja szerint. A tisztújításon újraválasztották a szervezet eddigi elnökét, Agg Gézát.
Az 1990-ben alakult, elsősorban a központi közigazgatás jelenleg mintegy 60 ezer munkavállalóját képviselő, húsz tagszervezetet tömörítő érdekképviseleti ernyőszervezet pénteki budapesti ülésén egyhangúlag megszavazott programban a KSZSZ európai életkörülményeket, biztonságos megélhetést, növekvő béreket követel az Országgyűléstől és a kormánytól.
Utaltak arra, hogy a 2009 (az előző kongresszus) óta eltelt időszakban az ország gazdasági, politikai és társadalmi viszonyai alapvetően megváltoztak, és a világban is gyökeres változások mentek végbe, amelyek alapvetően hatnak a munkavállalók munka- és életkörülményeire.
Az MTI-nek átadott dokumentumban több, a munkavállalókat érintő kérdésre is kitértek, így például határozott fellépést ígértek arra az esetre, ha a munkáltatók - visszaélve a munkavállalók kiszolgáltatottságával - a napi munkaidőn túli munkavégzésre akarják a dolgozókat kényszeríteni.
A KSZSZ szerint a jelenlegi közszolgáltatásokhoz képest ma nincs túlfoglalkoztatás a közszférában, ám ha mégis csökkenteni akarják a létszámot, akkor azt csak akkor tartanák elképzelhetőnek, ha azzal együtt a feladatokat is csökkentenék, és minderről egyeztetnék a szakszervezetekkel.
A KSZSZ egyik javaslata szerint a közszolgálat területén fejleszteni kellene az "atipikus" foglalkoztatási formák, például a távmunka, részmunka garantált szakmai és munkajogi biztosítékait is.
A program szerint az esélyegyenlőségi törvényt a gyakorlatban is maradéktalanul be kellene tartani azért, hogy a közszféra igényeinek megfelelő munkaerő-foglalkoztatásnál ne lehessen nemhez, fajhoz tartozás, valamint életkor alapján megkülönböztetést tenni.
A dokumentum szerint a KSZSZ az elmúlt években végrehajtott "kiszervezések" jelentős részét elhibázott lépésnek tartja, és jelezték: a jövőben csak kellően átgondolt, valódi hatástanulmányokra épülő át-, illetve kiszervezéseket támogatnak.
Úgy látják, a közszférában dolgozók munkája - szakképzettségüket és felkészültségüket figyelembe véve - méltánytalanul alulfinanszírozott. Közölték, elutasítják azokat a véleményeket, amelyek szerint a magyar gazdaság romlását a mértéktelenül nagy bérkiáramlás okozza. "Továbbra is fellépünk a reálbérek csökkenése ellen (...) javasoljuk, hogy csökkenjen a munkavállalókat terhelő elvonás, ennek hatására növekedjenek a reálbérek" - írták.
Utóbbival kapcsolatban az ülésen felszólaló Agg Géza KSZSZ-elnök arról beszélt, egyre több kollégájuk "csúszik a létminimum alá", és vannak olyan középfokú végzettségű tisztviselők, akiknek reálkeresete az elmúlt öt évben 20-45 százalékkal csökkent, ám erről szavai szerint a közvélemény nem is tud.
Az elnök szerint a KSZSZ az elmúlt négy évben - 1990-es megalakulása óta - a legnehezebb időszakát élte át, és mint mondta, meg meri kockáztatni, hogy akár a magyar szakszervezeti történelem legnehezebb időszaka is lehetett, részben a gazdasági válság hatásai miatt.
A KSZSZ a kongresszus zárt ülése után az MTI-vel azt közölte, a szövetség régi-új elnöke Agg Géza, alelnöknek pedig Millerné Tarr Dórát, a Központi Statisztikai Hivatal szakszervezeti titkárát, Schneider Istvánnét, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnökét, valamint Nemes Istvánt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Országos Szakszervezetének ügyvivő alelnökét választották.
Utaltak arra, hogy a 2009 (az előző kongresszus) óta eltelt időszakban az ország gazdasági, politikai és társadalmi viszonyai alapvetően megváltoztak, és a világban is gyökeres változások mentek végbe, amelyek alapvetően hatnak a munkavállalók munka- és életkörülményeire.
Az MTI-nek átadott dokumentumban több, a munkavállalókat érintő kérdésre is kitértek, így például határozott fellépést ígértek arra az esetre, ha a munkáltatók - visszaélve a munkavállalók kiszolgáltatottságával - a napi munkaidőn túli munkavégzésre akarják a dolgozókat kényszeríteni.
A KSZSZ szerint a jelenlegi közszolgáltatásokhoz képest ma nincs túlfoglalkoztatás a közszférában, ám ha mégis csökkenteni akarják a létszámot, akkor azt csak akkor tartanák elképzelhetőnek, ha azzal együtt a feladatokat is csökkentenék, és minderről egyeztetnék a szakszervezetekkel.
A KSZSZ egyik javaslata szerint a közszolgálat területén fejleszteni kellene az "atipikus" foglalkoztatási formák, például a távmunka, részmunka garantált szakmai és munkajogi biztosítékait is.
A program szerint az esélyegyenlőségi törvényt a gyakorlatban is maradéktalanul be kellene tartani azért, hogy a közszféra igényeinek megfelelő munkaerő-foglalkoztatásnál ne lehessen nemhez, fajhoz tartozás, valamint életkor alapján megkülönböztetést tenni.
A dokumentum szerint a KSZSZ az elmúlt években végrehajtott "kiszervezések" jelentős részét elhibázott lépésnek tartja, és jelezték: a jövőben csak kellően átgondolt, valódi hatástanulmányokra épülő át-, illetve kiszervezéseket támogatnak.
Úgy látják, a közszférában dolgozók munkája - szakképzettségüket és felkészültségüket figyelembe véve - méltánytalanul alulfinanszírozott. Közölték, elutasítják azokat a véleményeket, amelyek szerint a magyar gazdaság romlását a mértéktelenül nagy bérkiáramlás okozza. "Továbbra is fellépünk a reálbérek csökkenése ellen (...) javasoljuk, hogy csökkenjen a munkavállalókat terhelő elvonás, ennek hatására növekedjenek a reálbérek" - írták.
Utóbbival kapcsolatban az ülésen felszólaló Agg Géza KSZSZ-elnök arról beszélt, egyre több kollégájuk "csúszik a létminimum alá", és vannak olyan középfokú végzettségű tisztviselők, akiknek reálkeresete az elmúlt öt évben 20-45 százalékkal csökkent, ám erről szavai szerint a közvélemény nem is tud.
Az elnök szerint a KSZSZ az elmúlt négy évben - 1990-es megalakulása óta - a legnehezebb időszakát élte át, és mint mondta, meg meri kockáztatni, hogy akár a magyar szakszervezeti történelem legnehezebb időszaka is lehetett, részben a gazdasági válság hatásai miatt.
A KSZSZ a kongresszus zárt ülése után az MTI-vel azt közölte, a szövetség régi-új elnöke Agg Géza, alelnöknek pedig Millerné Tarr Dórát, a Központi Statisztikai Hivatal szakszervezeti titkárát, Schneider Istvánnét, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnökét, valamint Nemes Istvánt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Országos Szakszervezetének ügyvivő alelnökét választották.
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele