Külföldön dolgozik a szlovák munkavállalók tizede
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatBár Szlovákiában nincs olyan intézmény, amely számon tartaná, hány szlovák állampolgár dolgozik külföldön, a munkaügyi minisztérium, a szlovák nemzeti bank és az EURES adatai alapján elmondható, hogy 2006-ban 230 ezer szlovák polgár vállalt munkát külföldön - ez a munkaviszonnyal rendelkező szlovák lakosság egy tizede.
A külföldi munkaerőmozgásokat kutató Boris Divinsky szerint a külföldön dolgozó szlovákok nagy része csak átmeneti ideig próbál szerencsét külföldön, mivel tisztán a kereseti lehetőségek motiválják őket. Megfigyelései alapján elmondható, hogy a szlovák polgárok az elmúlt hat évben az új állások több mint feléhez külföldön jutottak hozzá, aminek köszönhetően napjainkban már a munkaviszonyban lévő szlovák állampolgárok egytizede külföldön találta meg számítását.
Mindez egyre több nehézséget okoz Szlovákiának, annak ellenére, hogy a kivándorlással - és az autóipar fellendülésével - történelmi mélypontra, nyolc százalék alattira süllyedt a munkanélküliség. Való igaz, a külföldön szerencsét próbálók többsége egy-három év múlva hazamegy, mégis intő jel, hogy a magasan képzett, ám rosszul fizetett állásokból (orvosok, tanárok) tömegesen távoznak az országból arról nem is beszélve, hogy már az egyetemekről, főiskolákról kikerülő szlovák diákok egyharmada is - szintén átmeneti időre - külföldön keresi a boldogulását.
Divinsky számítása szerint tavaly 32,2 milliárd szlovák koronát (1 korona = 7,50 forint) takarítottak meg vagy küldtek haza a szlovák szerencsevadászok, vagyis minden egyes külföldi kereső 140 ezer koronát takarított meg évente. Ez a szám természetesen 2004-es uniós csatlakozása után ugrott meg jelentősen: míg 2004-ben 16,9 milliárd koronára becsülték a külföldi átutalásokat, addig 2005-ben már 29,25 milliárdra.
A külföldön munkát vállaló szlovákok közül egyébként a - 2006 decemberi adatokat alapul véve - legtöbben Csehországban dolgoznak (91 355 volt), majd Nagy-Britannia következik a sorban (56 400), a harmadik helyre pedig Írország szorult a maga 24 300 főjével. Magyarország 20 ezerrel a negyedik helyet csípte el, ezt követi Németország (17 500), illetve Ausztria (8000). A külföldön dolgozók közül a legtöbb pénzt Csehországból küldik haza - tavaly 16,8 milliárd koronát -, majd az USA jön 2,7 milliárdos pluszvagyonnal, utána pedig Magyarország és Németország következik a maga 2,4-2,4 milliárd koronájával.
SME / Napi Gazdaság
Mindez egyre több nehézséget okoz Szlovákiának, annak ellenére, hogy a kivándorlással - és az autóipar fellendülésével - történelmi mélypontra, nyolc százalék alattira süllyedt a munkanélküliség. Való igaz, a külföldön szerencsét próbálók többsége egy-három év múlva hazamegy, mégis intő jel, hogy a magasan képzett, ám rosszul fizetett állásokból (orvosok, tanárok) tömegesen távoznak az országból arról nem is beszélve, hogy már az egyetemekről, főiskolákról kikerülő szlovák diákok egyharmada is - szintén átmeneti időre - külföldön keresi a boldogulását.
Divinsky számítása szerint tavaly 32,2 milliárd szlovák koronát (1 korona = 7,50 forint) takarítottak meg vagy küldtek haza a szlovák szerencsevadászok, vagyis minden egyes külföldi kereső 140 ezer koronát takarított meg évente. Ez a szám természetesen 2004-es uniós csatlakozása után ugrott meg jelentősen: míg 2004-ben 16,9 milliárd koronára becsülték a külföldi átutalásokat, addig 2005-ben már 29,25 milliárdra.
A külföldön munkát vállaló szlovákok közül egyébként a - 2006 decemberi adatokat alapul véve - legtöbben Csehországban dolgoznak (91 355 volt), majd Nagy-Britannia következik a sorban (56 400), a harmadik helyre pedig Írország szorult a maga 24 300 főjével. Magyarország 20 ezerrel a negyedik helyet csípte el, ezt követi Németország (17 500), illetve Ausztria (8000). A külföldön dolgozók közül a legtöbb pénzt Csehországból küldik haza - tavaly 16,8 milliárd koronát -, majd az USA jön 2,7 milliárdos pluszvagyonnal, utána pedig Magyarország és Németország következik a maga 2,4-2,4 milliárd koronájával.
SME / Napi Gazdaság
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?