Külföldön dolgoztunk (1) - Egyesült Királyság

Miért akar egy 21 éves, leendő közgazdász recepciósként dolgozni az Egyesült Királyságban?

Elsősorban az angol nyelvtudásomat szerettem volna fejleszteni, vonzott a viszonylag jó kereseti lehetőség is, és úgy gondoltam, hogy munkavállalóként talán közelebbről megismerhetem az országot.

Az Ön külföldi munkavállalása egészen egyedire sikerült. Miért nem Amerika, és miért nem a recepció lett a végső állomás?

Egy ismerősöm ajánlotta a CCUSA külföldi állásokat közvetítő céget, akik elsősorban Amerikába juttatják el a többségében egyetemista fiatalokat. Mivel túl későn döntöttem el, hogy a nyári hónapokra kiutaznék, már csak az angliai munkavállalás jöhetett számításba. Kitöltöttem a jelentkezési lapot, elmentem a kötelező angolul zajló felvételi interjúra, és vártam.

Mivel két héttel az indulás előtt sem találtak munkát, két lehetőség közül választhattam: vagy visszakérem a kifizetett 355 eurós (mintegy 86 ezer forint - a szerk.) regisztrációs díjat, vagy kiutazhatok Londonba, és segítségükkel rátalálhatok ott a megfelelő állásra. Úgy döntöttem, belevágok. Kint elkezdtem egy 4 csillagos hotelben takarítani, majd jött a telefon a CCUSA-től, hogy konyhai kisegítőket keresnek Edinburghbe, egy zenei fesztiválra, napi 36 fontos (13 ezer forint) fizetéssel, ingyen szállással, és étkezéssel.

Hány napba telt takarítói munkát találni?

Szerencsém volt, hiszen egy hét alatt sikerült elhelyezkednem, egy londoni állásközvetítő cég segítségével. Egyébként rengeteg ott az ilyen jellegű betöltetlen állás.

Finanszírozta ezt a hét napot a CCUSA?

A szállásunkat három napig állta, a többi költség a miénk volt.

Nagyjából mennyibe került ez Önnek?

Mindent beleszámítva nagyjából 200 fontba (70 ezer forintba), viszont a kiutazásom előtt a CCUSA visszafizetett a regisztrációs díjból 100 eurót (24 ezer forintot). Emellett az összes papírmunkát elvégezte helyettünk.

Miért hagyta ott Londont?

A várossal semmi bajom nem volt, sőt. London gyönyörű, ráadásul teli van magyar babysitterekkel és vendéglátósokkal. A probléma a munkával volt. A takarítással kevés pénzt kerestem, emellett a nyelvtudásom sem fejlődött, hiszen szinte egész nap teljesen egyedül voltam!

Edinburghben ez nem így volt?

Nem. Ott folyamatosan fejlődött a nyelvtudásom, hiszen különböző nemzetiségű - lett, litván, kanadai - angol nyelven beszélő fiatalok vettek körül nap mint nap. A munkatársaimmal együtt aludtunk el, együtt keltünk, és egész nap beszélgettünk. Egy nagy buli volt az egész. Több kultúrát is megismertem, kitárult előttem a világ. Számomra egyébként ez többet ér, mint a keresett pénz. Itt nem a pénz, ami fontos. Sokkal inkább a megszerzett tudás.

Mit tapasztalt, milyen a skót munkatempó?

A skótokat a nyugalom, a könnyedség jellemzi, és így van ez a munkahelyen is. A főnök nem ordít, nem kell sietni sehova. Ebédszünetben szinte mindenki kivonul a Hyde Parkba ebédelni, este elmennek valamelyik pubba, hétvégén pedig golfozni. És folyamatosan mosolyognak.

Mit tanácsol azoknak, akik külföldi munkavállaláson gondolkodnak?

Először mindenképp valamilyen céggel vagy közeli ismerős segítségével induljanak neki az útnak, és csak abban az esetben, ha már megvan a biztos munkahelyük.

Mit csinált volna másképpen?

Nem bántam meg egyetlen pillanatot, semmit sem tennék másként. Sőt, újra nekivágnék az útnak...., de most már tényleg Amerikába szeretnék kijutni.