Ma kiderülnek a felvételi ponthatárok
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMa este nyolc órakor hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. 111 ezren izgulhatnak, hogy sikerült-e bejutniuk az általuk választott képzésre. A legnépszerűbb megcélzott területek a gazdasági és műszaki képzések, valamint az óvodapedagógus alapképzés.
Ma este hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A diákokat a fővárosban az Infoparkban várják Pont Ott Partival, de több vidéki városban is tartanak hasonló ponthatárváró programot.
Este nyolc órakor hirdetik ki a ponthatárokat, a diákok ekkor tudhatják meg, hogy felvették-e őket valamely felsőoktatási intézménybe.
A szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre 111 162-en jelentkeztek. Közülük a legtöbben - 72 371-en - első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 11 201-en, felsőoktatási szakképzést pedig 6440-en választottak első helyen. A felsőfokú végzettségű felvételizők közül 21 150-en mesterképzésre jelentkeztek első helyen.
Ösztöndíjas képzésekre 95 883-an szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 15 279-en jelölték meg elsőként. Idén legfeljebb hat jelentkezési helyet lehetett megadni, ebből díjmentesen három szak szerepelhetett a listában. A jelentkezési adatokat nézve elmondható, hogy a felvételizők átlagosan 3,3 képzésre nyújtottak be jelentkezést.
A legtöbben első helyen a gazdaságtudományi, a műszaki és a pedagógus képzési terület valamely szakját jelölték meg.
A legnépszerűbb alapképzésnek első helyen a gazdálkodási és menedzsment, második helyen az óvodapedagógus, harmadik helyen pedig a mérnökinformatikus képzés bizonyult. Az informatikai képzési területről a legnépszerűbb alapképzések között a mérnökinformatikus mellett a programtervező informatikus, a műszaki képzési területről pedig a gépészmérnök és a villamosmérnöki képzés is szerepel.
Alap-, osztatlan képzések és felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+100 pontos rendszerben számítják ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.
A felvételi ponthatár elsősorban az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk megjelölt jelentkezési sorrendet és az adott szakra felvehető kapacitásszámot figyelembe véve, meghirdetett képzésenként születik meg, ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges felvételi ponthatár egy adott meghirdetett képzésre vonatkozóan főszabályként azonos, de bizonyos esetekben eltérhet egymástól. Az, aki eléri a felvételi ponthatárt, besorolást nyer, illetve felvételt nyerhet, aki nem éri el, az nem vehető fel az adott jelentkezési helyre.
Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti felsőoktatási törvény alapján több alapképzési és osztatlan mesterképzési szakon az állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges követelményt (minimumpontszámot) határozott meg azzal, hogy egyes esetekben - a szakos kapacitás okán - az előre megállapított ponthatár lefelé és felfelé is módosulhat.
Este nyolc órakor hirdetik ki a ponthatárokat, a diákok ekkor tudhatják meg, hogy felvették-e őket valamely felsőoktatási intézménybe.
A szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre 111 162-en jelentkeztek. Közülük a legtöbben - 72 371-en - első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 11 201-en, felsőoktatási szakképzést pedig 6440-en választottak első helyen. A felsőfokú végzettségű felvételizők közül 21 150-en mesterképzésre jelentkeztek első helyen.
Ösztöndíjas képzésekre 95 883-an szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 15 279-en jelölték meg elsőként. Idén legfeljebb hat jelentkezési helyet lehetett megadni, ebből díjmentesen három szak szerepelhetett a listában. A jelentkezési adatokat nézve elmondható, hogy a felvételizők átlagosan 3,3 képzésre nyújtottak be jelentkezést.
A legtöbben első helyen a gazdaságtudományi, a műszaki és a pedagógus képzési terület valamely szakját jelölték meg.
A legnépszerűbb alapképzésnek első helyen a gazdálkodási és menedzsment, második helyen az óvodapedagógus, harmadik helyen pedig a mérnökinformatikus képzés bizonyult. Az informatikai képzési területről a legnépszerűbb alapképzések között a mérnökinformatikus mellett a programtervező informatikus, a műszaki képzési területről pedig a gépészmérnök és a villamosmérnöki képzés is szerepel.
Alap-, osztatlan képzések és felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+100 pontos rendszerben számítják ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.
A felvételi ponthatár elsősorban az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk megjelölt jelentkezési sorrendet és az adott szakra felvehető kapacitásszámot figyelembe véve, meghirdetett képzésenként születik meg, ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges felvételi ponthatár egy adott meghirdetett képzésre vonatkozóan főszabályként azonos, de bizonyos esetekben eltérhet egymástól. Az, aki eléri a felvételi ponthatárt, besorolást nyer, illetve felvételt nyerhet, aki nem éri el, az nem vehető fel az adott jelentkezési helyre.
Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti felsőoktatási törvény alapján több alapképzési és osztatlan mesterképzési szakon az állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges követelményt (minimumpontszámot) határozott meg azzal, hogy egyes esetekben - a szakos kapacitás okán - az előre megállapított ponthatár lefelé és felfelé is módosulhat.
- 2026.09.09Esemény címe az ajánlóban: Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

HR katasztrófa romkom jelmezben: a Munkahelyi románc