Magyar lobbi az uniós munkavállalásért "/>
Megjelent: 14 éve

Magyar lobbi az uniós munkavállalásért

Őry Csaba (Fidesz-MPSZ) magyar EP képviselő szerdán napirendre kerülő jelentésében felszólítja az EU régebbi tagországait, hogy oldják fel az új tagállamok munkavállalóinak beengedését akadályozó korlátozásaikat, mert ezek fenntartásának gazdasági oka nincsen - derül ki Őry jelentéstervezetéből.

Az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális bizottságának szerdai napirendjén szereplő jelentés a régi országokban alkalmazott, a szabad munkaerő-áramlást korlátozó átmeneti intézkedéseket tekinti át, párhuzamosan azzal a jelentéssel, amelyet az Európai Bizottság készített február elején, hasonló következtetéssel. Egyiknek sincs mindazonáltal olyan következménye, hogy bármire kötelezni lehetne a tagországokat, miután a csatlakozási szerződés szerint a tagállamok egyoldalú nyilatkozattal közölhetik, hogy fenn kívánják-e tartani a korlátozásokat. „Európai megközelítést választottam" - mondta Őry Csaba: „nem egyszerűen az a kérdés, hogy méltányosak vagy méltánytalanok-e a régi tagállamok az újakkal szemben, hanem az, hogy Európának szüksége van-e a szabad munkaerő-áramlás jelentette előnyökre, vagy nincs. És azt gondolom, hogy szüksége van."

Eltolódások a munkaerőpiacon

A jelentés rámutat: az EU-nak dinamikusan fejlődő, erőteljes gazdaságú országokkal kell versenyeznie, ezért elemi érdeke, hogy minél egységesebb gazdasági és szolgáltatási piac jöjjön létre Európában. Nagyobb rugalmassággal, mobilitással, több mozgással még jobban ki lehet aknázni az egység előnyeit. A szabad mozgás munkahelyek létrehozását is jelenti. Az EU munkaerőpiacát strukturális feszültségek jellemzik: egyszerre van jelen a munkanélküliség, adott ágazatokban és régiókban pedig a súlyos munkaerőhiány - mutatott rá Őry Csaba. Nagyobb térségben nagyobb mozgással e problémák enyhíthetők. Azon országok tapasztalata, amelyek már megnyitották munkaerőpiacaikat, egyértelműen igazolja, hogy a korlátozásoknak gazdasági magyarázatuk nincs - derül ki a jelentésből. Ott kiegészítő jellegűnek tartják a piacaikon megjelent munkaerőt, amely túlnyomórészt szezonális jelleggel, rövidebb távokra (1-6 hónap) érkezik, ráadásul olyan munkahelyekre, ahol az adott ország polgáraiból nincs jelentkező. Mindez erősíti a gazdaságot.

Kommunikációs deficit

Szól a jelentés emellett arról, hogy néhány országban kommunikációs deficit is létezik, vagyis az, hogy a hatóságok nem tudják elmagyarázni polgáraiknak a valós helyzetet. Őry Csaba szerint ilyen például Ausztria esete, ahol a legnagyobb problémák a keletnémet munkavállalókkal vannak, nem pedig az új tagokkal. Probléma van a harmadik országok munkavállalóival is, akik egy friss irányelv értelmében szabadon mozoghatnak az unió munkaerőpiacán, ha ott már legálisan huzamosabban jelen vannak. „Ez bizonyos értelemben alkalmazhatatlan a gyakorlatban, hiszen az uniós állampolgároknak előnyben kell részesülniük bármely más ország polgárával szemben" - szögezte le Őry Csaba.

Magyar pártok összefogása

A témával kapcsolatban több más magyar EP-képviselő is szót emelt a közelmúltban. Öt szocialista delegációvezető, köztük Tabajdi Csaba (MSZP) írásbeli nyilatkozatot adott ki a szabad munkaerő-áramlás biztosítását sürgetve. Kósáné Kovács Magda (MSZP) egy minapi plenáris felszólalásában arra ismertetett tényeket, hogy az uniós bővítés utáni munkaerő-piaci mozgások statisztikái nem igazolják a szociális dömpingtől való rettegést. Megkülönböztetőnek vélte ebből a szempontból azt az irányelvet, amely az unióban legálisan tartózkodó nem uniós állampolgároknak lehetővé teszi, hogy ezután munkát vállaljanak.
Az Európai Parlament liberális képviselőcsoportja Szent-Iványi István (SZDSZ) előterjesztésére úgy határozott, hogy a március közepén esedékes plenáris EP-ülésen szóbeli kérdéssel fordul az uniós tagországokat képviselő tanácshoz és az Európai Bizottsághoz az Európai Unió egyes új tagállamaiból érkező munkavállalókat sújtó átmeneti korlátozások ügyében. A teljes frakció a munkavállalás szabadsága mellett foglal állást.
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
  • 2020.03.31Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
7000 új munkahely, darabja 16 millió forintért

2019-ben a kormány összesen 105,3 milliárd forint támogatást ítélt oda munkahely teremtésre. A támogatott cégek összesen 6686 új munkahely... Teljes cikk

Csökkent decemberben az álláskeresők száma éves szinten

Az álláskeresők száma 2019. decemberében 2,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest; a Nemzeti Foglalkoztatási... Teljes cikk

Megkéselt két rendőrt egy őrizetes Pest megyében

Megsebesített egy késsel két rendőrt egy bűnügyi felügyelet alatt álló férfi Erdőkertesen - adta hírül a Pest megyei község polgármestere... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek