Magyarokat adnak-vesznek
Magyarok is jelentős számban vesznek el az emberkereskedelem hálójában és válnak szexrabszolgává, vagy egyszerűen erővel marasztalt napszámossá.
Jelzésértékű volt például az emberkereskedelem élénk növekedése Bulgária és Románia 2007-es uniós csatlakozásakor. A Nyugat-Európában létező, például hollandiai központú szervezett bűnözői csoportok kihasználták a lehetőséget, hogy a szegény és nincstelen lányokat állás ígéretével csábítsák el ezekből az országokból.
Az Eurojust 2009-ben 74 bejegyzett esettel foglalkozott, noha 2004-ben ez az arány mindössze 19 volt.
"Valami nem stimmel, nem elég embert citálnak bíróság elé. Mindössze annyi biztos, hogy ez egy virágzó üzletág" - nyilatkozta ezzel összefüggésben az EUobserver című brüsszeli hírportálnak Michele Coninsx, a szervezet megválasztott elnöke. A határokon átnyúló és szervezett formában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a nemzeti igazságügyi hatóságokkal együttműködő Eurojust azt szeretné elérni, hogy a tagállamok több esetben forduljanak a szervezethez.
Az emberkereskedelem elleni harcért felelős holland nemzeti ügyész szerint a szóban forgó csoportok főként Magyarországból, Romániából, Bulgáriából, és Nigériából "merítenek". A magyarok többsége szexrabszolgaként és prostituáltként végzi, másokat napszámosként vagy háztartási dolgozóként zsákmányolnak ki.
Amszterdam híres vöröslámpás negyedeiben mintegy 300 prostituált dolgozik. A holland ügyész szerint a kliensenként 50 eurót bezsebelő nők többé-kevésbé áldozatok, mivel amikor pár hónap után távozni próbálnak, erővel marasztalják őket.
Az Európai Bizottság emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoportja 2010-ben megállapította: a tagállamok nem vizsgálják ki ezeket az eseteket, mivel más bűncselekményeket könnyebb, olcsóbb és célszerűbb üldözni.
Az Eurojust, az Európa Tanács és a Bizottság új javaslatot tesz az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos stratégiára, amelynek megalkotásában mintegy 70 nemzeti igazságügyi és bűnüldöző hatóság vesz részt Európa-szerte.