Magyarokat adnak-vesznek
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMagyarok is jelentős számban vesznek el az emberkereskedelem hálójában és válnak szexrabszolgává, vagy egyszerűen erővel marasztalt napszámossá.
Az ENSZ becslései szerint az emberkereskedelem jelenleg világszerte 32 milliárd eurót tesz ki; Európában az összbevételt nem lehet pontosan meghatározni, ám tisztségviselők szerint a szóban forgó bűncselekmények számának megugrása a hatalmas profittal függ össze.
Jelzésértékű volt például az emberkereskedelem élénk növekedése Bulgária és Románia 2007-es uniós csatlakozásakor. A Nyugat-Európában létező, például hollandiai központú szervezett bűnözői csoportok kihasználták a lehetőséget, hogy a szegény és nincstelen lányokat állás ígéretével csábítsák el ezekből az országokból.
Az Eurojust 2009-ben 74 bejegyzett esettel foglalkozott, noha 2004-ben ez az arány mindössze 19 volt.
"Valami nem stimmel, nem elég embert citálnak bíróság elé. Mindössze annyi biztos, hogy ez egy virágzó üzletág" - nyilatkozta ezzel összefüggésben az EUobserver című brüsszeli hírportálnak Michele Coninsx, a szervezet megválasztott elnöke. A határokon átnyúló és szervezett formában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a nemzeti igazságügyi hatóságokkal együttműködő Eurojust azt szeretné elérni, hogy a tagállamok több esetben forduljanak a szervezethez.
Az emberkereskedelem elleni harcért felelős holland nemzeti ügyész szerint a szóban forgó csoportok főként Magyarországból, Romániából, Bulgáriából, és Nigériából "merítenek". A magyarok többsége szexrabszolgaként és prostituáltként végzi, másokat napszámosként vagy háztartási dolgozóként zsákmányolnak ki.
Amszterdam híres vöröslámpás negyedeiben mintegy 300 prostituált dolgozik. A holland ügyész szerint a kliensenként 50 eurót bezsebelő nők többé-kevésbé áldozatok, mivel amikor pár hónap után távozni próbálnak, erővel marasztalják őket.
Az Európai Bizottság emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoportja 2010-ben megállapította: a tagállamok nem vizsgálják ki ezeket az eseteket, mivel más bűncselekményeket könnyebb, olcsóbb és célszerűbb üldözni.
Az Eurojust, az Európa Tanács és a Bizottság új javaslatot tesz az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos stratégiára, amelynek megalkotásában mintegy 70 nemzeti igazságügyi és bűnüldöző hatóság vesz részt Európa-szerte.
Jelzésértékű volt például az emberkereskedelem élénk növekedése Bulgária és Románia 2007-es uniós csatlakozásakor. A Nyugat-Európában létező, például hollandiai központú szervezett bűnözői csoportok kihasználták a lehetőséget, hogy a szegény és nincstelen lányokat állás ígéretével csábítsák el ezekből az országokból.
Az Eurojust 2009-ben 74 bejegyzett esettel foglalkozott, noha 2004-ben ez az arány mindössze 19 volt.
"Valami nem stimmel, nem elég embert citálnak bíróság elé. Mindössze annyi biztos, hogy ez egy virágzó üzletág" - nyilatkozta ezzel összefüggésben az EUobserver című brüsszeli hírportálnak Michele Coninsx, a szervezet megválasztott elnöke. A határokon átnyúló és szervezett formában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a nemzeti igazságügyi hatóságokkal együttműködő Eurojust azt szeretné elérni, hogy a tagállamok több esetben forduljanak a szervezethez.
Az emberkereskedelem elleni harcért felelős holland nemzeti ügyész szerint a szóban forgó csoportok főként Magyarországból, Romániából, Bulgáriából, és Nigériából "merítenek". A magyarok többsége szexrabszolgaként és prostituáltként végzi, másokat napszámosként vagy háztartási dolgozóként zsákmányolnak ki.
Amszterdam híres vöröslámpás negyedeiben mintegy 300 prostituált dolgozik. A holland ügyész szerint a kliensenként 50 eurót bezsebelő nők többé-kevésbé áldozatok, mivel amikor pár hónap után távozni próbálnak, erővel marasztalják őket.
Az Európai Bizottság emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoportja 2010-ben megállapította: a tagállamok nem vizsgálják ki ezeket az eseteket, mivel más bűncselekményeket könnyebb, olcsóbb és célszerűbb üldözni.
Az Eurojust, az Európa Tanács és a Bizottság új javaslatot tesz az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos stratégiára, amelynek megalkotásában mintegy 70 nemzeti igazságügyi és bűnüldöző hatóság vesz részt Európa-szerte.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

HR katasztrófa romkom jelmezben: a Munkahelyi románc