Kritikussá vált a munkaerőhiány a kertészetekben

A zöldség-gyümölcstermesztők egyáltalán nem biztos, hogy akkor és annyi emberrel tudnak dolgoztatni, mint amennyire éppen szükség lenne. Még 15 ezres napdíjért is alig találnak napszámost. A külföldi munkaerőnek Magyarország nem opció, és a fiatalok számára sem vonzó az ágazat.

Becslések szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban mintegy 140 ezren dolgoznak főállásban, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt pedig 200-250 ezer embernek ad munkát ez a terület. Évente viszont körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány, illetve a munkaerő minősége, és körülbelül 15-25 százalék közötti a munkaerőhiányra visszavezethető mennyiségi vagy minőségi veszteség – írja a Világgazdaság.

A mezőgazdasági munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, de az esetek 80-90 százalékban betanított munkással kell beérjék a munkáltatók, és még belőlük is hiány van. Fokozza a problémát, hogy a fiatalok és a külföldi vendégmunkások számára nem vonzó ez az ágazat.

Egy napszámos az északkeleti országrészben 8-10 ezer forint körüli napi bért keres, az ország középső és nyugati részében azonban már napi 10-12 ezer forint alatt senki nem megy a földekre, de nem ritka a 15 ezer forint körüli napszám sem, és mindez a nem szakképzett fizikai munkaerőre vonatkozik.

Az automatizálás és a robotizálás pedig még azokon a területeken is gyerekcipőben jár, ahol egyáltalán lehetséges a használatuk.

A munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált, hogy a zöldség-gyümölcstermesztők kénytelenek elfogadni azt a tényt, egyáltalán nem biztos, hogy akkor és annyi emberrel tudnak aktuálisan dolgoztatni, mint amennyire éppen szükség lenne. Emiatt pedig kénytelenek a szükségesnél tovább a fán hagyni a gyümölcsöt vagy a földben a zöldséget, ez viszont alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét - mondta a lapnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

A munkaerőhiány területi visszaesést is okozott elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, vagyis ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. A legnagyobb munkaerő-igénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek jelentős, 30-40 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben.

Fotó: Dinnyeszüret Medgyesegyháza közelében / MTI