Meddig fogunk dolgozni a jövőben?

Az Emmi államtitkára az m1 Az Este című műsorában azzal indokolta a nyugdíjszabályok módosítását, mert az a nyugdíjak megadóztatásához vezetett volna és változott volna a járandóság kiszámítása is. Az MSZP szerint azonban azért kellett most módosítani a törvényt, mert a párt szerint sok szabály okafogyottá vált. Erre reagálva az államtitkár kifejtette: ha ez a rendszer fennmarad, akkor az 450 milliárd hiányt jelentene idén a költségvetésből.

A rokkantnyugdíjrendszer átalakításával, valamint a korai nyugdíjak átalakításával Soltész Miklós szerint a kormány megtette azokat a lépéseket, amelynek eredményeképpen jóval kevesebb lesz azoknak a száma, akik a nyugdíjkorhatár előtt kerülnek valamilyen ellátás keretébe, így a nyugdíjkassza kiszámítható és fenntartható lesz.

Az OECD friss jelentésére - amely szerint "sürgető szükség" van a nyugdíj-korhatár emelésére - Soltész Miklós úgy reagált, hogy szervezet szerint 50 év múlva a várható élettartam 7 évenként 1 évvel növekszik, így tehát a most megszületendő gyermekekről van szó. Az államtitkár szerint az OECD ezzel a kijelentéssel nem azokra az országokra célzott, ahol 62-ről 65-re emelkedik a nyugdíjkorhatár, mint Magyarországon. Hozzátette: 2022-ig az 1957-ben születettek már 65 évesen mennek nyugdíjba. A nyugdíjkorhatár emelése az 1952-ben születetteknél kezdődik és félévenként ugrik majd.

Magyar Televízió/MTI/Hirado.hu