Megkezdődött a kétéves bérmegállapodás idei makromutatóinak értékelése
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) megkezdte a kétéves bérmegállapodás idei makromutatóinak értékelését. A munkaadói oldal nem változtatna a 8 százalékos mértéken, a szakszervezetek újra tárgyalnák a megállapodást.
A VKF tavaly decemberi döntése értelmében a minmimálbér és a garantált bérminimum 2019. és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik, és a VKF a béremeléshez hasonlóan 8 százalékban határozta meg a bérajánlás mértékét is 2019-re és 2020-ra.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, a VKF munkavállalói oldalának egyik képviselője a VKF szerdai ülését követően az MTI-nek elmondta: a Pénzügyminisztérium (PM) adatai alapján egyértelműen látszik, hogy a gazdasági növekedés, a termelékenység és az infláció idei mértéke együttesen 2,6 százalékos eltérést mutat a megállapodásban rögzítetthez képest, ezért a feleknek újra kell tárgyalniuk a megállapodást.
A munkaadói oldal azonban - hiába változtak kedvezően a makrogazdasági mutatók - jelen állapot szerint ragaszkodik a megkötött megállapodás tartalmi elemeihez, vagyis a 8-8 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emeléshez és a 8 százalékos bérajánláshoz - mondta Mészáros Melinda.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint nehéz a jövő évi bérekről anélkül beszélni, hogy az üzleti-gazdasági környezetet látnák, márpedig a pénzügyi tárca tájékoztatása szerint csak december 20-ra készül el a legújabb 2020-as makrogazdasági előrejelzés, amit egyébként már az egy hónappal korábbi ülésen kértek.
Hozzátette, az sem segített, hogy a kormánytól költségvetési indokokra hivatkozva nemleges válasz érkezett arra a szakszervezetekkel közös kezdeményezésükre, hogy a jövő júliusi 2 százalékos munkáltatói járulékcsökkentést hozzák előre január 1-jére. Ez is a béremelés egyik forrása, jó lenne, ha akkor állna rendelkezésre, amikor meg kell emelni a béreket, nem fél évvel utána - mondta.
Úgy vélte, ezek után nem nagyon maradt mozgástér. Az infláció és a termelékenység feltételezettnél 1,7 százalékkal nagyobb együttes emelkedése pont arra elég, hogy meglegyen a forrása az idei 8 százalékos emelésnek. Amikor ugyanis a megállapodást kötötték, nemzetgazdasági szinten nem volt meg teljesen az ehhez szükséges forrás, a munkáltatói oldal több mint 1 százalékot forrás nélkül vállalt be - tette hozzá.
Ha a 2020-as előrejelzés számaiban nagyon nagy eltérés lesz a megállapodáshoz képest, nyilván módosítani kell - mondta Rolek Ferenc. Hozzátette azonban, hogy nem számít erre, mert nagy eltérés csak akkor következne be, ha sokkal nagyobb inflációval számolnának.
MTI
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, a VKF munkavállalói oldalának egyik képviselője a VKF szerdai ülését követően az MTI-nek elmondta: a Pénzügyminisztérium (PM) adatai alapján egyértelműen látszik, hogy a gazdasági növekedés, a termelékenység és az infláció idei mértéke együttesen 2,6 százalékos eltérést mutat a megállapodásban rögzítetthez képest, ezért a feleknek újra kell tárgyalniuk a megállapodást.
A munkaadói oldal azonban - hiába változtak kedvezően a makrogazdasági mutatók - jelen állapot szerint ragaszkodik a megkötött megállapodás tartalmi elemeihez, vagyis a 8-8 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emeléshez és a 8 százalékos bérajánláshoz - mondta Mészáros Melinda.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint nehéz a jövő évi bérekről anélkül beszélni, hogy az üzleti-gazdasági környezetet látnák, márpedig a pénzügyi tárca tájékoztatása szerint csak december 20-ra készül el a legújabb 2020-as makrogazdasági előrejelzés, amit egyébként már az egy hónappal korábbi ülésen kértek.
Hozzátette, az sem segített, hogy a kormánytól költségvetési indokokra hivatkozva nemleges válasz érkezett arra a szakszervezetekkel közös kezdeményezésükre, hogy a jövő júliusi 2 százalékos munkáltatói járulékcsökkentést hozzák előre január 1-jére. Ez is a béremelés egyik forrása, jó lenne, ha akkor állna rendelkezésre, amikor meg kell emelni a béreket, nem fél évvel utána - mondta.
Úgy vélte, ezek után nem nagyon maradt mozgástér. Az infláció és a termelékenység feltételezettnél 1,7 százalékkal nagyobb együttes emelkedése pont arra elég, hogy meglegyen a forrása az idei 8 százalékos emelésnek. Amikor ugyanis a megállapodást kötötték, nemzetgazdasági szinten nem volt meg teljesen az ehhez szükséges forrás, a munkáltatói oldal több mint 1 százalékot forrás nélkül vállalt be - tette hozzá.
Ha a 2020-as előrejelzés számaiban nagyon nagy eltérés lesz a megállapodáshoz képest, nyilván módosítani kell - mondta Rolek Ferenc. Hozzátette azonban, hogy nem számít erre, mert nagy eltérés csak akkor következne be, ha sokkal nagyobb inflációval számolnának.
MTI
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Hogyan változtak az elvárások a HR-rel szemben? - aki válaszol: Berzsenyi Márta
Kiváló dolgozók