Meglepte az elemzőket az áprilisi bérnövekedés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken tette közzé, hogy az első négy hónapban a bruttó átlagkeresetek 2,6 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Áprilisban nemzetgazdasági szinten 5,9 százalékkal voltak magasabbak a havi bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel korábban, s elérték a 214.731 forintot.

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. senior elemzője szerint a várakozásokat meghaladóan, 5,9 százalékkal nőttek a bérek áprilisban, ami a közszféra béreinek 10,8 százalékos emelkedésének köszönhető. A személyi jövedelem adó (szja) változása miatt a nettó bérek 7,6 százalékkal nőttek, így az áprilisi 4,9 százalékos infláció mellett a nettó reálbérek 2,8 százalékkal emelkedtek.

Kifejtette a versenyszférában a bérnövekedés 4 százalékra lassult az előző havi 4,6 százalékról, miközben a bónuszoktól megtisztított bérnövekedés 3,8 százalékra mérséklődött az előző havi 4,3 százalékról, ami továbbra sem utal béroldali inflációs feszültségekre. Hozzátette, mivel a feltételezésük szerint a munkaerőpiac a következő hónapokban is "laza" maradhat, nem várnak gyorsulást a versenyszféra bérnövekedésében, s így az év hátralevő részében 4-4,5 százalék között stabilizálódhat a bérnövekedés.

A közszféra béreinél jelentős ugrásokat okoztak a bázishatások, mivel tavaly januárban és márciusban két részletben történt meg a korábbi 13. havi bér eltörlésének kompenzációja, ami a magas bázis miatt idén januárban 12,6 százalékos, márciusban 15,9 százalékos visszaesést okozott. Ezt követte az áprilisi 10,8 százalékos növekedés, amit a közszférában az szja változások miatt hátrányt szenvedő alkalmazottak kompenzációja okozott.

Az elemző úgy vélte, mivel az infláció májusban 3,9 százalékra mérséklődött, illetve az év hátralevő részében további dezinflációra számítanak, a következő hónapokban 4-5 százalék közötti bruttó bérnövekedés mellett 2-3 százalék közötti reálbérnövekedés várható, amit az alacsonyabb szja terhelés tesz lehetővé.

"Trendforduló következett be?"

Gerőcs Tamás, az EQUILOR Befektetési Zrt. elemzője elmondta: meglepő, hogy ismét komolyabb bérnövekedés történt, ami felveti, hogy esetleg trendforduló következett be a vállalatok bérpolitikájában. A költségvetési szférában ez azért nem valószínűsíthető sem most, sem a jövőben, mert ott nagyon erős a bérkontroll. Az elemző azt reméli, hogy nincs trendforduló, s azt várja, hogy az áprilisi adat nem befolyásolja monetáris tanács döntéshozóit sem.

Kifejtette, a májusi infláció kisebb lett a vártnál, s részben ezért is azt várja, hogy a nyáron, kora ősszel tovább lassul a pénzromlás üteme, s így év végre 3,5-4 százalék közötti lesz az éves infláció. Ez egybevágna a Magyar Nemzeti Bank várakozásaival, s erősítené abban, miszerint megvalósítható az, hogy 2012 végére 3 százalék körülire csökkenjen az infláció. Emellett tovább enyhítené a már most sem különösebben erős jegybanki alapkamat emelési várakozásokat is.

Gerőcs Tamás szerint a célok elérésében fontos, hogy a magánszektor miként emeli a béreket. A KSH pénteken közölte azt is, hogy egy év alatt 47 ezer fővel nőtt a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az alkalmazottak január-áprilisi átlagos létszáma, a 2,6 százalékos emelkedéssel létszámuk 1 millió 833 ezer főt tett ki. A gyorstájékoztató szerint a költségvetési szférában dolgozók létszáma az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatására 4,6 százalékkal 720 ezer főre csökkent. A közfoglalkoztatottak nélkül számított 681 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január-áprilisi adattal.

Ezzel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az MTI-vel közölte, a létszámbővülés forrása a versenyszféra, azon belül továbbra is elsősorban a feldolgozóipar, ami már jelzi az - egyelőre - elsősorban az ipari exporton alapuló gazdasági növekedés munkahelyteremtő hatását, a foglalkoztatási fordulatot. Áprilisban 2 millió 693 ezren dolgoztak Magyarországon a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél, azaz közel ötezer fővel többen, mint egy évvel korábban, amikor 2 millió 688 ezer fő állt alkalmazásban.