Megvannak a ponthatárok

Így legalább 465 pontra volt szükség például a Budapesti Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan és gazdaságelemzés szakára, valamint a magyar és az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokhoz. Ugyanennyi pont kellett a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) és a Szegedi Tudományegyetemen a nemzetközi tanulmányok megkezdéséhez, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az alkalmazott közgazdaságtanhoz.

A gazdálkodási és menedzsment, valamint a nemzetközi gazdálkodás szaknál megtartották a korábban bejelentett 460-as határt. Így például a Corvinuson, a Műegyetemen, a BGF-en, Szegeden és a Széchenyi István Egyetemen is legalább ennyit kellett elérni a gazdálkodási és menedzsment szakhoz.

A tavaly decemberi törvénymódosítás után kiderült, hogy a kormány 16 szakon nem kíván egyetlen hallgatói helyet sem finanszírozni. Ezek között voltak a hagyományosan legnépszerűbb szakok, mint a gazdálkodás és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció és médiatudomány, vagy a jogász. A tiltakozások hatására azonban Balog januárban megállapodott a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), és azt vállalta: "a kormány törekszik arra", hogy a 16 szakon az „elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson magyar állami ösztöndíjas férőhelyet”.Azon a 16 szakon, ahol a kormány és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) januári megállapodása alapján már akkor rögzítették az államilag finanszírozott tanulmányokhoz szükséges ponthatárokat, 9 esetben végül kevesebbet kellett elérni, mint a télen meghatározott pontszám.

Tehát a kormány azt ígérte, hogy ahol eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni, ott is lesz 10 százaléknyi ösztöndíjas. Csakhogy a miniszter a 16 szakokra külön ponthatárokat határozott meg, amelyek Balog saját bevallása szerint is igen magasak: 425 és 470 közé esnek, ami az ötszáz pontos rendszerben csak a kitűnően teljesítők számára elérhető. A hvg.hu korábbi számításai szerint viszont a miniszteri ígéret betartásához 3200-6400 jelentkezőt kellene felvenni állami ösztöndíjas helyekre, ami a nagyon magas pontszámok mellett nagyon nehezen teljesíthető. Az InfoRádió múlt héten úgy értesült, hogy az utolsó pillanatban talán leszállítják a ponthatárokat. Ezt a felsőoktatási államtitkárság tagadta, de a szerda esti vonalhúzás kiderült, hogy több szakon valóban csökkentek a limitek.

Így például jogásznak mindenhová 464 ponttal lehetett bekerülni, vagyis eggyel kevesebb pontot kellett elérni annál, mint amennyit a januári részmegállapodásban rögzítettek.

A kommunikáció és médiatudomány szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), Debrecenben, Pécsett és Szegeden is 455 pontot kellett elérni. Ez azt jelenti, hogy a kommunikáció esetében 15-tel csökkentettek azon a 470 ponton, amelyet az említett megegyezés tartalmazott.

Csökkent a turizmus-vendéglátás szakra eredetileg megszabott 465 pont is, 428-ra. Ugyanígy andragógiára 445 helyett 430-at, emberi erőforrások szakra 460 helyett 443-at, igazságügyi igazgatási alapképzési szakra 435 helyett 424-et, kereskedelem és marketing alapképzési szaknál 460 helyett 449-et, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzési szaknál 425 helyett 410-et, pénzügy és számvitelnél pedig 460 helyett 458-at.

Orvosképzésben, ahol nem rögzítették a ponthatárokat, a Semmelweis Egyetemen 423 pont, a Debreceni Tudományegyetemen 395, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen pedig egyaránt 383 pontra volt szükség a tanulmányok megkezdéséhez.

Az idei általános felvételi eljárásban 95 237-en jelentkeztek felsőoktatási intézménybe. Az első helyen a legtöbb jelentkező az ELTE-t jelölte meg.

A hatályos jogszabályok alapján alapképzésre, osztatlan képzésre jelentkezők számára a minimális pontszám 240, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek 200, a mesterképzésre jelentkezőknek pedig 50 pont. Ennél gyengébb teljesítménnyel senkit sem vettek fel.

Az alapképzésekre legkevesebb 240 ponttal lehet bekerülni, a kormány mindenkinek, aki eléri a minőségi küszöböt és időben elvégzi tanulmányait, illetve Magyarországon akar elhelyezkedni, kifizeti a tandíjat – mondta tavaly december 19-én Giró-Szász András kormányszóvivő is. Ez azt jelenti, hogy mindenki bekerülhet államilag finanszírozott helyre, aki eléri a 240 pontot, feltéve persze, hogy jól választott: olyan szakra és olyan intézménybe pályázott, ahol nincs túljelentkezés, így nem lett magasabb a ponthatár. Egyes egyetemeken tehát gyakorlatilag bárki lehet többek között gépészmérnök, a mechatronikai mérnök, a mérnökinformatikus, természetvédelmi mérnök, ápoló, tanító, földrajztanár, óvónő.

HVG, MTI