Változhat a minimálbér-emelés? Itt a kormány válasza

A közlemény szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma keretében 2024. november 25-én írták alá a hároméves bérmegállapodás, amely rögzíti a minimálbér 2025 és 2027 közötti emelését.

Ennek megfelelően a minimálbér 2025. január 1. napjától 290 800 forintra emelkedett, jövőre, 2026. január 1. napjától további 13 százalékos emeléssel 328 600 forintra nő, 2027-ben pedig eléri majd a 374 600 forintot.

A megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások során a felek a rendelkezésre álló makrogazdasági mutatók tényadatait, valamint azok következő évekre számított prognózisait figyelembe véve állapodtak meg az egyes években alkalmazandó emelés mértékéről.

A bérmegállapodás alapját - a közleményben rögzített - makrogazdasági mutatók és prognózisaik képezték: ennek értelmében 2025-ben 8,7 százalékos bruttó átlagkeresettel, 3,4 százalékos GDP-vel és 3,2 százalékos inflációval számoltak.

Jövőre várakozásaik szerint a bruttó átlagkereset 7,6 százalékkal, a GDP 4,1 százalékkal bővül, az infláció pedig 3,0 százalék lesz. 2027-re vonatkozóan 7,4 százalékos bruttó átlagkereset emelkedéssel és 4,3 százalékos GDP bővülésel, valamint 3,0 százalékos inflációval számoltak.

A felek a tárgyalások során számításba vették annak lehetőségét is, hogy ezeknek a mutatóknak az alakulását jelentős mértékben befolyásolhatják a soron következő évek európai gazdasági és világgazdasági eseményei is.

Ezen helyzet kezelése céljából rögzítették a felek, hogy "amennyiben az egyes mutatók eltéréseinek számtani összege a tárgyév I.-III. negyedévi átlagos tényadatai alapján pozitív vagy negatív irányban meghaladja az egy százalékpontot, a VKF tagjai a 2026-ra, illetve 2027-re vonatkozó minimálbér emelés mértékét újratárgyalják - áll a közleményben.

Rámutattak, hogy a 2026. évi költségvetési törvény tervezetében jelzett makrogazdasági mutatók legfrissebb prognózisa szerint idén a bruttó átlagkereset 8,6, jövőre 10,5 százalékkal nő, míg a GDP idén 2,5, 2026-ban pedig 4,1 százalékkal emelkedik. Az infláció a prognózis szerint idén 4,5, jövőre pedig 3,6 százalék lesz.

Az újratárgyalás és a jövőévi minimálbér emelés kapcsán az elmúlt napokban több elemzés, értékelés is született, ezért szükséges rögzíteni, hogy a fenti prognózisból adódóan a 2025-re korrigált prognózis és a bérmegállapodásban foglalt adatok közötti eltérések számtani összege 0,3 százalékpont - írták.

A bérmegállapodás szövegét jogi szempontból vizsgálva így a helyzet egyértelmű. Az eltérések számtani összege kifejezés az eltérések előjellel történő figyelembe vételét jelenti, amely így 0,3 százalékpontos eltérést mutat, amely elmarad a megállapodásban jelzett egy százalékpontos különbségtől. A megállapodás mindemellett egyértelműen rögzíti, hogy az eltérések számtani összegét a 2025. I.-III. negyedévi tényadatok alapján kell számítani. A számháború tehát idő előtti - fogalmazott a minisztérium.

A Nemzetgazdasági Minisztérium természetesen folyamatosan nyomon követi a munkaerőpiaci helyzet alakulását, és folyamatos, nyitott párbeszédet folytat mind a munkáltatói, mind a munkavállalói érdekképviseletekkel - olvasható az NGM közleményében.

"Öngyilkossággal lenne egyenlő?"

Az NGM közleménye nem érkezhetett véletlenül. „Egy ilyen helyzetben egy jelentős reálbér-növekedés, akár a minimálbér, akár az átlagkeresetek esetén, az öngyilkossággal lenne egyenlő” – ezt mondta a napokban a Világgazdaságnak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára. Az utóbbi időben több kellemetlen gazdasági adat látott napvilágot, ami nem csak a költségvetésre vagy a vállalkozások kilátásaira nyomja rá a bélyeget, hanem a bérmegállapodásokra is - írta a lap. 

Rolek Ferenc úgy nyilatkozott, 2026-ban a 13 százaléknál kisebb minimálbér-emelés lenne indokolt. Az igazi probléma szerinte, hogy nincsen jelentős növekedés, miközben infláció van, ez pedig a lehető legrosszabb kombináció, ami lehetséges a gazdaság számára.

„Számunkra is kérdéses, hogy újra kell-e tárgyalni. Az, hogy létrejön-e egy új megállapodás, az a feleken múlik” – ezt már Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke mondta a lapnak, aki hozzátette, korábban, amikor megnézték ezt az értéket, akkor nem volt jelentősége, mivel eleve úgy tervezték, hogy három negyedévnek el kell telnie, és csak ősszel térnek rá vissza. „Akkor pillanatnyilag nem volt aktuális” – fűzte hozzá. Hogy közben mégis változás állhat be, az egyértelműen a makromutatók romlásának tudható be. Az első negyedéves lehangoló adatok alapján az idei GDP-növekedés és az infláció is szinte biztosan el fog térni a bérmegállapodás rögzített értékektől.

Az újratárgyalás nem lehetőség, hanem kötelezettség – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője.

kép: pixabay

Sereghajtó a magyar minimálbér: csak Bulgáriát előzzük meg