Melyik egyetemen érdemes tanulni?
Annak ellenére, hogy egyre javul az európai egyetemek finanszírozása, a vállalati szféra és a felsőoktatás valamint a tagállamok közötti együttműködés, még mindig jelentős az uniós felsőoktatási intézmények lemaradása világszíntéren, csak az Amerikai Egyesült Államok és Ázsia mögött kullogunk.
Az uniós célkitűzések szerint 2010-re Európának a legversenyképesebb, s a dinamikus tudás vezérelte gazdasággá kell válnia. Az uniós oktatási miniszterek mind egyetértenek abban, hogy a kreativitás az innováció elsődleges forrása, amely végső soron a növekedés és a jólét kialakításában döntő tényező - írja az EUObserver.
Mindez nagyon szép és jó, azonban a megvalósulás iránt érzett remény könnyen szertefoszlik, ha tisztában vagyunk az adatokkal, az idei évre ugyanis az uniós növekedést 2 százalékosra prognosztizálják, szemben a 2,4 százalékos amerikai és a 10 százalékos kínai adattal. Ráadásul az európai intézmények sem remekelnek a nemzetközi rangsorokban.
A legújabb Times Higher Education Supplement felmérés szerint a legjobb 50 egyetem közül csupán 12 európai, miközben 20 amerikai. Ami Kínát illeti, még a 2004-es felmérés idején nem kerültek be a legjobb 50 közé, addig a 2007-es listán már kettő is szerepel. A listát egyébként több kritérium alapján állítják fel, így például a megszerzett Nobel díjak, tudományos kutatási publikációk, illetve a nemzetközi diákok száma. A legjobbak közül természetesen nem maradhat ki a Harvard, a Yale, a Princeton, illetve az Oxford és a Cambridge. A THES listájára magyar egyetemnek nem sikerült bejutnia.
A magyarázat szerint az ok részben a finanszírozási oldalon keresendő. Az Európai Unióban átlagosan a GDP 1,3 százalékát fordítják a felsőoktatásra, ami diákonként 8700 eurót (2 millió forintot) jelent. Ennek nagy részét az állami költségvetésből fizetik ki. Az Egyesült Államokban a GDP-arányos finanszírozás 3,3 százalékos (ez 36 500 euro, vagyis 8,6 millió forint), azonban a pénz legnagyobb része szponzorációból származik.
Mindez nagyon szép és jó, azonban a megvalósulás iránt érzett remény könnyen szertefoszlik, ha tisztában vagyunk az adatokkal, az idei évre ugyanis az uniós növekedést 2 százalékosra prognosztizálják, szemben a 2,4 százalékos amerikai és a 10 százalékos kínai adattal. Ráadásul az európai intézmények sem remekelnek a nemzetközi rangsorokban.
A legújabb Times Higher Education Supplement felmérés szerint a legjobb 50 egyetem közül csupán 12 európai, miközben 20 amerikai. Ami Kínát illeti, még a 2004-es felmérés idején nem kerültek be a legjobb 50 közé, addig a 2007-es listán már kettő is szerepel. A listát egyébként több kritérium alapján állítják fel, így például a megszerzett Nobel díjak, tudományos kutatási publikációk, illetve a nemzetközi diákok száma. A legjobbak közül természetesen nem maradhat ki a Harvard, a Yale, a Princeton, illetve az Oxford és a Cambridge. A THES listájára magyar egyetemnek nem sikerült bejutnia.
A magyarázat szerint az ok részben a finanszírozási oldalon keresendő. Az Európai Unióban átlagosan a GDP 1,3 százalékát fordítják a felsőoktatásra, ami diákonként 8700 eurót (2 millió forintot) jelent. Ennek nagy részét az állami költségvetésből fizetik ki. Az Egyesült Államokban a GDP-arányos finanszírozás 3,3 százalékos (ez 36 500 euro, vagyis 8,6 millió forint), azonban a pénz legnagyobb része szponzorációból származik.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki válaszol: Endrei-Kiss Judit
Szexuális zaklatás a médiabirodalomban - igaz történet alapján