Mi a sorsa az egészségpénztárba nem fizető tagnak?

"Az egyes pénztáraknak értelemszerűen nem éri meg a nem fizető tagokat oly módon megtartani, hogy az az aktív tagok vagy a pénztár költségeit terhelje. Amennyiben alapszabályuk lehetővé teszi, a nem fizető tagokat mindössze nyilvántartják a rendszerükben, nem azonnal szüntetik meg a tagsági viszonyt. Az egyes pénztárak alapszabályai határozzák meg, hogy a tagdíjat nem fizetőket mulasztásukért milyen terhekkel sújtja az adott pénztár, milyen eljárásrend alapján rendelkezik a nem fizető tagok felett, illetve milyen következményekkel jár a nem fizetés (például milyen szolgáltatásokra jogosult a nemfizetés időszaka alatt)." - nyilatkozta Juhász Istvánné, a STABILITÁS Pénztárszövetség főtitkára.

A kormányrendelet szabályoz arra vonatkozólag, hogy a pénztáraknak negyedévenként kell adatot szolgáltatniuk a Felügyelet felé a fizető illetve nem fizető tagok létszámát illetően. Vagyis a kormányrendelet értelmében minden pénztárnak kötelező jelleggel felül kell vizsgálnia, hogy hány nem fizető tagja van. A Pénztártörvény 14. paragrafusának 3. bekezdése értelmében a nem fizető időszakban a pénztárak a tag hozamát megterhelhetik a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadának megfelelő összeggel, legfeljebb a hozam mértékéig Amennyiben utóbbi bekerül az adott pénztár alapszabályába és van hozam amelyből a levonás megtörténhet, akkor a többi pénztártagot egyáltalán nem terheli a nem fizető tag utáni költség.

Nulla forintos egyenlegek

"Az OTP Egészségpénztár (OTP EP) esetében nem fizető tagnak azokat a tagokat nevezzük, akiknek egyéni egészségszámlájának egyenlege legalább 12 hónapon keresztül 0 forint. Alapszabályunk értelmében minden tagnak, így a nem fizető tagoknak is módjukban áll átmenetileg kérni a tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetését. Ez amiatt előnyös megoldás a pénztártagnak, mert a tagdíjak nem fizetése miatti szüneteltetések hátterében többnyire az áll, hogy a munkáltató megszünteti a pénztártag munkavállalója részére biztosított egészségpénztári tagdíj hozzájárulást, vagy a tag elveszíti munkahelyét, és az adott élethelyzetében a tagdíjfizetési kötelezettségét nem tudja teljesíteni. Ugyanakkor, amint van a tagnak anyagi kapacitása (esetleg munkahelyet vált), újra elkezdheti fizetni a tagdíjat." - nyilatkozta Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.

Az említett lehetőség miatt valóban növekedett a tagdíjfizetést szüneteltetők száma, de mindez nem jelenti azt, hogy a szüneteltetők végérvényesen megszűnnének tagok lenni. Az OTP EP-nél jelenleg a szüneteltetők aránya 1,91 százalék. Studniczky szerint "a nem fizető tagok nagyságrendje nincs hatással az aktív tagok költségeire, hiszen a legtöbb nem fizető pénztártag egyéni egészségszámlájának egyenlege 0 forint. Így nem, vagy csak minimális arányban tudnak egészségpénztári szolgáltatást igénybe venni, ezért ezzel kapcsolatosan a pénztárnál munkateher és költség csak elhanyagolható mértékben jelentkezik, ugyanakkor soha, egyetlen nem fizető tagnál sem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy - általában anyagi körülményeinek változásával - ismét tagdíjfizetővé váljon."

Nem csak nevükben önkéntesek

"Ne feledjük, hogy a pénztárak nem csak nevükben önkéntesek, hanem ennek a tényleges tevékenységükben is, különösen a tagjaikkal való kapcsolatban is érvényesülni kell. Sajnos a jövedelmi, családi körülmények nagyban befolyásolják a tagdíjfizetési hajlandóságot. Éppen a leginkább rászorultak kerülnek olyan helyzetbe, hogy átmenetileg vagy tartósan nem tudják vállalni az egyébként az állami támogatás miatt anyagi előnyt eredményező egyéni befizetéseket. Vannak olyanok, akik a még oly rövid távú, 10-20 napos pénzügyi megelőlegezést sem tudják vállalni. Mind az egyes tag szempontjából, mind pedig a szektor lehetőségeinek fenntartása szempontjából hasznosabb, ha a nem fizetőket a pénztárak türelmes, alapos információnyújtással, akár hosszabb időn keresztül is tagként megtartva segítik, hogy a pénztári megtakarításaikat bármikor újra kezdhessék. Az imént felsoroltak miatt az MKB Egészségpénztár a nem fizetőket pénzügyi kereteik elköltésében nem korlátozza.

A nem fizetés kezdetéig felhalmozott tőkéjük és hozamuk nem csökkenhet, csak a nem fizetés időszakában termelt hozamból kerül sor a jogszabály engedte működési alapelvonásra, ezzel a nem fizetők miatti költségek döntően kompenzálhatók. Kedvezőnek minősíthető ebben a megközelítésben, hogy a 2007. évben nem fizetők több mint 10 százaléka 2008. I. félévében újra befizetéseket kezdett teljesíteni." - nyilatkozta Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, aki sajnálatosnak tartja azt a megfogalmazást, hogy a nem fizetőket "potyautasnak" minősítik. Az önkéntes pénztárban a tag a saját keretét költheti, máséra nem tarthat igényt. Így nem "potyázik", más lehetőségét nem csökkenti."