Mikor emelik a családi pótlék összegét?

DK: Nyugatra menekülnek a magyarok az Orbán-kormány elől

Gréczy Zsolt, a DK képviselője azt mondta: a Társadalmi Riport legújabb kötete szerint az aktív korosztály hét százaléka tartózkodik jelenleg már Nyugaton. A vizsgálat szerint a kivándorlás fő okai között a gyenge gazdaság, a versenyképtelen bérek, valamint a "brutális módon fizetőssé tett felsőoktatás szerepel".

Ismertette: az Eurostat adatai szerint már csak 9,3 millió magyar él az országban, és 5 százalékkal több magyar települt ki 2024-ben, mint egy évvel korábban. Közben háromszor annyian be is jöttek 2010-hez képest, főleg Ázsiából. A 2023-as kivándorlási rekord évében 36 ezren hagyták el Magyarországot, ezért azt kérdezte: mit tesz a kormány a tendencia megfordításáért?

Budapest, 2025. április 28. Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. április 28-án.

Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett: annak idején Gyurcsány Ferenc üzente azt, hogy ha nem tetszik, el lehet menni. Tájékoztatása szerint a 2010-es foglalkoztatási fordulat óta kedvezően alakult a magyar állampolgárok vándorlási egyenlege, sőt 36 ezer fős többletet mutat.

Jelezte: 2010-24 közt Ausztriából csaknem 90 ezren, Németországból 63 ezren, míg az Egyesült Királyságból 45 ezren tértek haza, ebben az időszakban a hazatérők létszáma 250 ezret tett ki. Magyarország egyre vonzóbb európai ország lett köszönhetően a kormányzati intézkedéseknek - emelte ki. Az interpelláló nem fogadta el a választ.

MSZP: mikor emelik a családi pótlék összegét?

Szabó Sándor MSZP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a családi pótlék 2008 óta egy forinttal nem emelkedett, viszont a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségek meglehetősen nagyot nőttek. A 12 200 forintos összege 2008-ban a nettó minimálbér 22 százalékát jelentette, most ugyanennek a hat százaléka, amelyet elfogadhatatlannak nevezett. Az MSZP szerint az államnak olyan összeget kell biztosítani a gyermekneveléshez, amely a mai árakhoz mérten is valódi segítséget nyújt a családoknak, ezért a családi pótlék, a GYES, a GYET, és az anyasági támogatás azonnali és drasztikus emelésére van szükség - jelentette ki.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hangsúlyozta: a családtámogatások a 2010-es 960 milliárd forintról 2025-re a négyszeresére, 3814 milliárd forintra emelkedtek. A családi adókedvezmény a 2010-es 4000 forintról az egy-két gyerekeseknél előbb 10 majd 20 ezer forintra, a háromgyerekeseké 33 ezer forintra emelkedett.

Ezután a négygyermekes édesanyák, majd a 25 év alattiak, később a 30 év alatti édesanyák kaptak személyi jövedelemadómentességet. Júliustól családi adókedvezmény 50 százalékkal emelkedik, októbertől a háromgyerekes januártól a kétgyerekes 40 év alatti édesanyák szja-mentességet kapnak, és szintén januártól újabb 50 százalékkal emelkedik a családi adókedvezmény - mondta. Jelezte: rezsivédelemmel is segítik a családokat. Az interpelláló nem fogadta el a választ.

Jobbik: hatvan százalékos adóemeléssel segíti a legkisebb vállalkozásokat a kormány?

Budapest, 2025. április 28. Lukács László György, a Jobbik képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. április 28-án. MTI/Illyés Tibor

Lukács László György (Jobbik) az alkalmi munkavállalás közterheinek növekedéséről szólva elmondta: a mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka napi adója a 2024-es 1300 forintról 2200 forintra, mintegy 70 százalékkal emelkedett, az alkalmi munka napi adója a 2024-es 2700 forintról 4400 forintra, 61 százalékkal emelkedett. Becslései szerint az alkalmi munka közterhének megemelése meg fog jelenni az árakban is. A Jobbik ezért követeli a közteher visszaállítását az előző évi szintre, továbbá a már megfizetett emelt összeg visszafizetését a vállalkozásoknak.

Budapest, 2025. április 28. Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. április 28-án.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a kormánynak prioritás, hogy Magyarországon mindenki, aki tud és akar, dolgozzon, 2010-hez képest több mint egymillióval többen dolgoznak, az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér négyszeresére növekedett.

A szigorítás oka az volt, hogy az egyszerűsített foglalkoztatással visszaéltek, ami a tisztességes foglalkoztatóknak versenyhátrányt, a munkavállalóknak társadalombiztosítási alulbiztosítottságot okozott - mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány évente több mint tízmilliárd forint foglalkoztatást segítő támogatást biztosít a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak és a Demján Sándor-program is célzottan segíti a szektort. Az interpelláló nem fogadta el a választ.

Mi Hazánk: mikor engedélyezik a halászoknak, hogy újra gyakorolják a szakmát?

Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője arról beszélt, hogy 2016-ban annak ellenére szüntették meg a természetesvízi kereskedelmi célú halászatot, hogy az inváziós halfajok halászatához szükség van rájuk. Rámutatott: eközben a horgászok jóval több halat fogtak ki az élővizekből, mint a hivatásos halászok.

A döntés következtében csaknem 250 halász egyik napról a másikra munka és megélhetés nélkül maradt. Az őstermelői tevékenységi formába belekényszerített halászok egy fillér kártalanítást sem kaptak. Azt kérdezte, hogy az invazív halfajok gyérítése érdekében mikor engedélyezik a halászok számára, hogy újra műveljék a szakmát?

Nagy István agrárminiszter válaszában kiemelte: kereskedelmi célú halászatra a Balatonban 2013 óta, országosan 2017 óta nincs mód, míg ökológiai célú halászat engedélyezett. A természetes vizek kereskedelmi célú halászata nem összeegyeztethető az ökológiai célú, szelektív halászattal.

Utóbbi alapvetően természetvédelmi céllal történik, ugyanakkor lehetőség van a kifogott hal értékesítésére is és ehhez az agrártárca külön engedélye nem is szükséges. A rekreációs célú halászat egyértelműen pozitív eredményeket hozott - jelezte. A kártalanítás a Miniszterelnökség feladatkörébe került, de a halászok részéről az adatszolgáltatás elmaradása miatt, nem került rá sor. A képviselő a választ nem fogadta el.