Mikor mehetek nyugdíjba, ha évek óta fizetési nélküli szabadságon vagyok?

Nagyon szűkszavúan közölt csak adatokat.

Ha Ön 2018 végén a nők kedvezményes nyugdíját kívánja majd igényelni, akkor a munkáltatója köteles lesz a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntetni. Ennek részleteiről olvassa el az erről írt összefoglalómat, különösen a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről írt fejezetet.

Ha viszont Ön a 2018 végén tölti be a nyugdíjkorhatárát, akkor a munkáltatója nem köteles felmentéssel megszüntetni az Ön közalkalmazotti jogviszonyát, viszont a közalkalmazotti jogviszony további fenntartása is akadályokba ütközik, erről ezt az összefoglalómat olvassa el.

Munkáltatói felmentés esetén Önnek annyi felmentési idő jár, amennyit a közalkalmazotti jogviszonya hosszától függően a Kjt. (1992. évi XXXIII. törvény) előír, továbbá jár az időarányos szabadság is.
A további rendelkezésekkel is célszerű tisztában lennie:
1) A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 131. § (1) bekezdése szerint a munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. Ilyen esetben a (2) bekezdés szerint a tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Ön azt írja, hogy 2012 óta fizetés nélküli szabadságon “és ápolásin” van, ez a két évet messze meghaladó időtartam.

2) A Tny. (1997. évi LXXXI. törvény) 42. § (1) bekezdése szerint szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt. Viszont 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időnek minősül a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama feltéve, hogy a biztosítottat háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg. Ez a tartam a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is beszámít.

3) A Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 8. § a) pontja szerint szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha

aa) a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy

ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.

4) A fizetés nélküli szabadság letelte előtt fontolja meg a következő lehetőségét: a Kjt. (1992. évi XXXIII. törvény) 23/B. §-a szerint:

(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(3) A részmunkaidő kikötése

a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos.

A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót

a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.

(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő közalkalmazott esetén a gyermek ötéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.

(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású közalkalmazott tekintetében.