Mikor omlik össze a magyar nyugdíjrendszer?

A szakértők (Bajkó Attila, Maknics Anita, Tóth Krisztián és Vékás Péter) A elemzése a Közgazdasági Szemle decemberi számában jelent meg.

A szakemberek előrejelző modellt építettek, hogy általános képet kapjanak a várható magyarországi férfi és női népesség alakulásáról. A teljes termékenységi ráta értéke Magyarországon 1958-ban érte el először a kritikus 2,1-es szintet, majd 1978-tól kezdve folyamatosan ez alatt az elméleti egyensúlyi ráta alatt volt.

Nem meglepő módon a kutatók előrejelző modellje is fogyó magyarországi lakosságot vetít előre. Az előrejelzés alapján 2035-ben hozzávetőlegesen 8 647 505 fős lakossággal lehet számolni, amelynek 51,5 százaléka, azaz 4 450 507 fő lesz nő, míg a fennmaradó 4 196 998 fő lesz a férfiak létszáma (az eredmények nem veszik számításba a migráció hatását).

Ez alapján érthető, hogy mind a női, mind a férfi időskori függőségi ráta monoton és alapvetően egyre gyorsuló ütemben emelkedik. A demográfiai olló ilyen értelemben nyílik, aminek közvetlen hozadékaként egy aktív egyénre (járulékfizetőre) mind több passzív (nyugdíjas) jut.

Az eredmények alapján a szerzők kiemelik, hogy jelenleg folyamatban lévő nyugdíjkorhatár-emelés az elkövetkező tíz évre hatékonyan csökkenti az alap kiadásait, így biztosítva annak fenntarthatóságát. A kedvezőtlen demográfiai helyzet azonban a 2020-as évek második felétől kezdődően egyre súlyosabb terhet ró a nyugdíjrendszerre, amelyet önmagában sem a bemutatott mértékű reálbér-emelkedés, sem pedig a foglalkoztatottság feltételezett javulása nem képes ellensúlyozni.

Portfolio.hu