Milyen a jó iskola?

Az általános iskolai beiratkozás pontos idejét a fenntartók határozzák meg, így ez nem egységes. Van olyan intézmény, ahol már márciusban be kellett menni a szülőknek ez okból, de a legtöbb helyen a napokban kell aláírni a hivatalos papírokat. A szabad iskolaválasztás jogával élve, bizonyos korlátok között, a szülők dönthetik el, hova íratják a gyereküket. Minden szülő a legjobbat akarja nekik, a kérdés: mi alapján ítélhetik meg egy iskoláról, hogy az jó lesz-e a nebulónak vagy sem.

Mindenekelőtt azt kell persze eldönteniük, hogy egyáltalán menjen-e a gyerek iskolába. A tankötelezettség alsó határa elég rugalmas Magyarországon. A törvény szerint, amennyiben iskolaérett valaki, már hatodik születésnapja előtt (ha az adott év végéig betölti 6. évét) mehet iskolába, ugyanakkor arra is lehetőség van, hogy valaki csak nyolcévesen. Indokolt esetben igen nagy szüksége van a kisgyermeknek arra, hogy időt nyerjen fejletlen részképességeinek kiteljesítéséhez, tehát egy évvel később kezdje meg iskolai tanulmányait. Az indokolatlan visszatartás azonban kifejezetten káros lehet, mert csökkenti az iskolára érett gyerek optimális fejlődésének lehetőségeit, unatkozik az óvodában, már nem partnerek számára a játszótársak, érdektelenek a felkínált foglalkozások.

A lényeg: a tanító

Ha a „menjen vagy maradjon” kérdés az előbbi javára dőlt el, következik a második kérdés: melyik iskolát válasszuk. Ranschburg Jenő pszichológus a fn.hu kérdésére korábban elmondta, hogy ő arra szokta felhívni a szülők figyelmét, hogy elsősorban ne iskolát, hanem pedagógust, tanítót válasszunk. Ha a szülők ismerik a saját gyereküket, akkor tudják azt is, milyen típusú tanító néni tud hatni rá. Van gyerek, akinek szigor, következetesség és ellentmondást nem tűrő hang kell. A másiknak pedig pont az ellenkőzője: lágyság, engedékenység, anyáskodás.

A pszichológus arra is felhívta a figyelmet, káros az a trend, amely azt mutatja, hogy bizonyos körökben státusszimbólummá vált a gyerekek sokféle különórára járatása. A túl sok – és a gyerek érdeklődését és teherbírását figyelmen kívül hagyó – különóra ugyanis a kisdiák szabad játékidejéből vesz el, és hajszolttá teszi a napirendjét, fokozza az iskolába lépéssel amúgy is együtt járó fizikai és pszichés megterhelést – magyarázta Ranschburg Jenő.

A jó iskolában fontos a művészeti nevelés

Loránd Ferenc, az Országos Köznevelési Tanács elnöke szintén a tanító személyiségét és pedagógiai felfogását emelte ki legfontosabb szempontként a döntéshez. Mint mondta, a legjobb iskolában is lehetnek egészen különböző felfogású, személyiségű tanítók. Loránd szerint – akit a most futó "Válassz jó iskolát!" kampány keretében kérdeztek meg a szervezők - a jó iskolában mindenesetre nem az engedelmességre építő alá- és fölérendeltségi, hanem az együttműködésre építő partneri viszony a meghatározó.

Mindezzel Vekerdy Tamás is egyetért. A gyermekpszichológus ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy azokban az iskolákban, ahova szeretnek járni a gyerekek, az eredményeik is jobbak lesznek. Az agyfiziológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a pozitív érzelmi hangoltság valamely területen nélkülözhetetlen az előrehaladáshoz, másképp fogalmazva, öröm nélkül nincs tanulás, nincs fejlődés – magyarázta az fn.hu-nak Vekerdy. Márai Sándort idézte ezzel kapcsolatban, aki szerint csak a nyárspolgár hiszi azt, hogy a művészet művelődési anyag. A többé-kevésbé normális ember tudja, hogy élmény, ami felveri az életörömöt. Az iskola is adhatna olyan élményeket, amivel a gyermek ember- és világismerethez jut. Ezért egy jó iskolában nagy hangsúlyt helyeznek a művészeti nevelésre – szögezte le Vekerdy Tamás.

Nem kell karácsonyra írni

Szintén fontosnak tartja az érzelmi intelligenciára ható művészeti nevelést az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karának docense, Kereszty Zsuzsa, aki szintén azt tanácsolja a szülőknek, hogy legelőször is menjenek el az iskolába és kérdezzék meg, ki lesz a tanító.

Kereszty Zsuzsa arra is felhívta a szülők figyelmét korábban az fn.hu-n, hogy ha a tanító azzal büszkélkedik, hogy az ő elsősei már karácsonyra írnak, akkor semmiképp ne adjuk oda a gyereket. Meg lehet ezt tanítani a gyerekek egy részének, de nagyon nagy ára lesz később az értelmetlen hajszának. A PISA-mérések is azt bizonyítják, hogy azok az országok a sikeresek, ahol hosszú az alapozó időszak. Finnországban 7 évesen mennek iskolába a gyerekek, és a 3. évfolyam végére (9 éves korra) kell tudniuk írni-olvasni.

A topmenedzserképzést nem az óvodában kell kezdeni

Vekerdy Tamás szerint a fő kérdés az, hogy egy iskolának mi a fontos: a tananyag – aminek a 75 százalékát a mérések szerint az eminensek is garantáltan elfelejtik öt év alatt –, vagy a gyermek. Az előbbit preferálót tananyagközpontú, az utóbbit gyermekközpontú iskolának nevezi a szakirodalom. Sokféle gyerekközpontú iskola van, a lényegük az, hogy minden egyes diákból azt hozzák ki, ami bennük valóban megvan. Vekerdy egy korábbi interjúban kifejtette az fn.hu-nak, hogy a mai magyar iskolára még mindig inkább a tananyagközpontú szemlélet a jellemző, ami szerinte egyenesen megbetegíti a gyerekeket.

Téves az a felfogás, hogy „teljesítményelvű világban élünk, ezért topmenedzserképzés kell már az óvodában is”. Az lesz a jó topmenedzser, aki teljes értékű, szabadon játszó, minden nap mesét hallgató óvodás lehetett, megélhette sajátos, érzelmi-mozgásos-utánzásos, nagy biztonsági szükségletű kisgyerekkorát, aztán lehetett lusta, merengő kamasz, egyszóval mindig megélhette a maga életkorát, annak testi és lelki törvényei szerint. Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium vezetője azt szokta hangoztatni: „Mi nem az életre készülünk, hanem élünk.” Vekerdy Tamás szerint ez a lényeg, ez a legjobb felkészülés az életre.

A világ változásait az iskolának is kell követnie

A jó iskolának alkalmazkodnia kell a változásokhoz, tehát – minden ellenkező híresztelés ellenére - nem lehet olyan, mint 20 vagy 50 évvel ezelőtt. Márpedig nagyon sok változáson ment keresztül az utóbbi időben a világ. Rengeteg új információ bombáz például bennünket és a gyerekeket is. Ezek kezelését, a fontos és kevésbé fontos információk szűrését, rendezését meg kell tanulni. Mára az iskolában nem az emlékezeten és a figyelmen van a legnagyobb hangsúly, hanem az olyan ismeretek megszerzésén, ami később a tanultak alkalmazását is elő fogja segíteni – magyarázta a közelmúltban az fn.hu-nak Czike Bernadett pszichológus. Nem árt, ha utánajár a szülő, hogy ezt a szemléletet mennyiben tette magáévá a kiszemelt iskola.

A másik gyökeres változás a demokratizálódás. A rendszerváltás után az országnak aktív állampolgárokra, a társadalmi, gazdasági folyamatokban részt vevő emberekre lenne szüksége, akiknek véleményük van, és alakítani akarják és tudják a folyamatokat. Ehhez viszont más iskolára, más osztálylégkörre van szükség, mint amit megszoktunk korábban. A gyerekek személyiségének olyan oldalát kell erősíteni, amit korábban nem kellett. Egy diktatórikus társadalomban követő, alkalmazkodó magatartásra kell nevelni a gyerekeket, ott az a cél, hogy mindenki azt csinálja – persze egyszerre -, amit megmondanak neki. Egy demokráciában egész más készségekre van szükség – kapcsolódott Loránd Ferenc megállapításához Czike.

A harmadik nagy változás a globalizáció. Néhány évtizede még állandóan ugyanazokkal a szomszédokkal találkoztunk, ugyanabban a boltban vásároltunk, az egyetlen tévéadón ugyanazt a programot néztük, mint mindenki, ugyanazokat a könyveket olvastuk, és így tovább. A világ mára kitágult, rengeteg, a miénktől eltérő kultúrával, információval találkozunk nap mint nap, amelyekhez szintén alkalmazkodnunk kell. És ezt az alkalmazkodást az iskolában is gyakorolni kell.

A gyerekek háromnegyede nem a fejlettségi fokának megfelelő évfolyamra jár

A közvélemény korábban sem foglalkozott túl sokat a magyar iskolák minőségével, de az utóbbi időben – talán a gazdasági válságból eredő problémák miatt - még inkább a margóra szorult a közbeszédben és a médiában az a kérdés, hogy milyen a jó iskola – mondta el az fn.hu-nak Fejér Zsolt, a beiskolázási időszakra időzített „Jó iskolát kívánunk!” elnevezésű kampányt szervező Educatio Kft. munkatársa. Fejér szerint mostanában csak akkor beszélünk az iskoláról, ha valamilyen agresszió történik egy-egy intézményben, pedig több évtizede mondják a szakemberek, hogy a magyar iskola reformja nélkül elképzelhetetlen a társadalmi megújulás. Többek között ez volt az oka annak, hogy elindították a kampányt.
Forrás: "Jó iskolát kívánunk!"

Az oktatási fejlesztések során az Educatio szakemberei ráadásul azt tapasztalták, hogy nemcsak a szélesebb közvélemény, de még sokszor a pedagógusok sincsenek tisztában az iskolákat érintő kutatások eredményeivel, a modern pedagógiai trendekkel. Olyan adatokra csodálkoznak rá még a tanárok is, amelyek akár már több évtizede megjelentek. Például alig valaki ismerte azt az 1971-es Varga Tamás által végzett kutatást, amely bebizonyítja, hogy 100-ból összesen 26 negyedikes gyerek van az évfolyamának megfelelő fizikai és mentális szinten.

Az elmúlt napokban a kampány során 25 ezer szülőhöz juttatták el azokat a kiadványokat, amelyek bemutatják, milyennek kellene lennie egy jó - a szakemberek szerint, tevékenységközpontú, interaktivitásra építő, együttműködő - 21. századi iskolának.