Megjelent: 8 éve

Milyen következményekkel jár a korhatár előtti nyugdíj "átnevezése"?

Az új nyugdíjtörvény értelmében 2012. január 1-től öregségi teljes nyugdíjra kizárólag az jogosult, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Azok, akik 2012. január 1-jéig jogot szereztek a korhatár előtti nyugellátásra, 2012. január 1-jét követően úgynevezett korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot kapnak.

A törvény értelmében a korhatár előtti ellátásban részesülő folytathat keresőtevékenységet, ám ahhoz, hogy az ellátása ne szűnjön meg, jogviszonyban a jövedelem legfeljebb éves szinten a minimálbér 18-szorosa lehet, azaz 1.674.000 forint. Az összegbe csak azokat a jövedelmeket kell beszámítani, amelyek a nyugdíjjárulék alapjául szolgálnak. A 2008. január 1. előtt nyugdíjjogosultságot szerzetteknek pedig csak a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelmeket kell figyelembe venniük. Ha valakit az adóhatóság feketemunkán ér, elbúcsúzhat az ellátásától, valamint egy évi járandóságát is vissza kell fizetnie.

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár

1952. január 1-je előtt született: a betöltött 62. életév

1952-ben született: a 62. életév betöltését követő 183. nap

1953-ban született: a betöltött 63. életév

1954-ben született: a 63. életév betöltését követő 183. nap

1955-ben született: a betöltött 64. életév

1956-ban született: a 64. életév betöltését követő 183. nap

1957-ben vagy azt követően született: a betöltött 65. életév
Az átminősítés következménye az is, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra vonatkozó járulékkedvezményeket sem vehetik igénybe azok, akik 1950-ben vagy annál később születtek. Ők ugyanis a módosítás értelmében nem saját jogú nyugdíjasok, így vállalkozóként nem jogosultak arra, hogy kiegészítő tevékenységet folytassanak.

A korhatár alatti ellátásban részesülő vállalkozóknak a megváltozott szabályok szerint januártól a minimálbér 112,5 százaléka után 27 százalék szociális hozzájárulási adót (a munkáltatói tb-járulék utódja) kell fizetniük. Emellett a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s a minimálbér 100 százaléka után 10 százalék nyugdíjjárulékot is le kell róniuk, írja a Pénzcentrum.

Még rosszabb helyzetben vannak a korhatár alatti nyugdíjas egyéni vállalkozók, akik kénytelenek a 108 ezer forintos garantált bérminimummal számolni. Míg tavaly 14500 forint közterhet kellett befizetniük, idén közel négyszeresére, 57011 forintra nőtt a havi járulékfizetési kötelezettségük.

Az ellátást az állam nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a központi költségvetésből fizeti. Fontos különbség az is, hogy a hatályos jogszabályok alapján a járandóság éves emelését a kormány és nem az országgyűlés határozza meg.

A korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló ugyanakkor további szolgálati időt szerez, és ha ez eléri a 365 napot, a korhatár betöltésekor ismét kérheti a nyugdíja megállapítását.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Rendkívüli ülésen emelhetik meg a bírók és az ügyészek fizetését

Rendkívüli ülést tart kedden az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére, hogy határozzon arról a jogszabályról, amelyet a köztársasági elnök... Teljes cikk

DK: vissza kell állítani a nyugdíjszámításnál a svájci indexálást

A Demokratikus Koalíció ismételten arra szólította fel a kormányt, hogy a nyugdíjak kiszámításakor újra alkalmazza a svájci indexálást. Teljes cikk

A minisztérium szerint átlagosan 30 százalékos béremelés jár a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak

A szakképzés erősítése részeként a kormány kiemelt megbecsülést és kiemelt bérezést kíván biztosítani a szakképzésben dolgozó... Teljes cikk