Milyen munkaadót keresnek az Y generációs mérnökök?

„Jó munkakörnyezet, fizetés, előrelépés”

"Hogy mi a legfontosabb a számomra egy munkahelyen? Nyilván első körben rengeteget számít a munkakörnyezet, a jó csapat: egyáltalán nem mindegy, hova kerülünk majd, mert minimum 8-9 órát kell majd naponta ott töltenünk”- kezdi a BME-n jelenleg az épp mesterképzésére készülő gépészmérnök-hallgató, Kristóf, majd folytatja a fizetéssel. ”Nagyon remélem, hogy a végzés után tisztességes bérekre számíthatnak a mérnökök, mert aki képes elvégezni ezt a szakot, az tényleg megérdemli a megbecsülést. Egy-egy ilyen képzésnek mindig több százan lódulnak neki, de máris megy a lemorzsolódás. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy hányan maradunk és diplomázunk le tényleg a végén, mert folyamatosan hullnak ki a szakról az emberek”- latolgatja az esélyeket. Kristóf számára emellett a kiszámítható karrier-perspektíva is fontos. ”Nagyon lényeges számomra, hogy karrierügyileg és bérezésben legyen valamilyen jól kiszámítható fejlődés. Például újabb munkakör vagy feladatok, jó esetben legalább 3-5 évente”- mondja. A fiatalember számára a munkahely könnyen megközelíthetősége is lényeges - már ha úgy dönt, hogy egyáltalán az országban marad. ”Fontos, hogy ne legyen a munkahely valami Isten háta mögötti helyen."

„A támogató környezet és a képzési lehetőség a legfontosabb”

A Budapesti Műszaki Egyetemen műszaki menedzser MA-képzésén tanuló Lajos viszont egyből azzal nyitja a beszélgetést: számára nem a keresetek nagysága az elsődleges. Az ok: első körben a sikeres elhelyezkedés a lényeg, ha ez megvan, a többi úgyis jön magától. ”Ha eleve jól startolok és dolgozom, úgyis lesz mód az előrejutásra.” A munkavállaló karrierépítését a legmesszebbmenőkig támogató céges környezetet ugyanakkor elengedhetetlennek tartja. ”Legyen a munkában perspektíva, szellemileg és anyagilag is. És ne ragadjunk le egy bizonyos pozícióban. Műszakisok gyakran rekednek meg a középvezetői szinten, de én mindenképp törnék majd feljebb is”- fűzi hozzá.

„Szeretnék értéket teremteni a munkahelyen. Nem szeretem a monotonitást”

A magasépítő mérnöknek tanuló Ramóna már úgy fogalmazott: számára nagyon lényeges leendő munkájában az értékteremtés. ”Szeretnék értelmes, lényeges, kézzelfogható és maradandó dolgokat alkotni, ez mondjuk a szakomból is adódik. A másik, ami nagyon lényeges: soha ne legyen a munka monoton és egysíkú, hanem mindig legyen kellően változatos, amit majd csinálnom kell.” A karrier és a perspektíva egyébként a huszonéves lány számára is kulcskérdés.”Pont az a típus vagyok, aki ezer örömmel járja végig egy karrierlétra akárhány fokát. Abba beleadom minden erőmet is, csak tényleg legyen mit végigjárni”-summázza legfontosabb elvárásait.

„Nem akarok egész nap egy helyben ülni”

A szintén mesterképzésben, építőmérnöknek készülő Vivien számára már a mobil, sok jövés-menéssel járó munka és a pályakezdőket türelmesen befogadó, a képzésükre az időt sem sajnáló, támogató munkahelyi csapattal lenne a legtökéletesebb a jövőbeni, ideális munkahely. ”Nagyon mozgékony és aktív ember vagyok. Szóval a legkevésbé sem szeretnék lecövekelni a teljes munkaidőben egy íróasztal mellé. Én nagyon könnyen alkalmazkodom, jól megtalálom a hangot az emberekkel. Kezdőnek lenni ugyanakkor kihívás: így leginkább olyan vezetővel és csapattal szeretnék együtt dolgozni, amely tudja, hogy kezdőként léptem át a cég küszöbét. És azt is türelmesen tudomásul veszi, hogy van mit tanulnom, hogy nem megy minden azonnal úgy, mintha hosszú évek óta ott dolgoznék. Ja, mielőtt elfelejteném: a jó fizetés és az előrelépési lehetőség alap”- összegzi az elvárásokat.