Milyen tömegű papírt válasszunk névjegykártyához és más anyagokhoz?

A papír másik besorolása

Mind jól ismerjük a papírlapok méret szerinti besorolását. Legalább is, ha A3, A4, A5 méretű papírt kérnek tőlünk biztosan tudjuk hova nyúljunk. Más kérdés, ha a papír tömegéről van szó. Azt egy négyzetméter területre, azaz A0 méretre adják meg gsm egységben, ami a papír vastagságát is jelöli. 

A gsm az angol gramm/négyzetméterből ered, ami legtöbbször felcserélhető a grammal is. A 120 gsm tömegű lap súlya A0 méretben tehát 120 gramm. A méretekhez hasonlóan a tömeg is szabványosított. Az ISO 536 nemzetközi szabvány vonatkozik a papír tömegére, fehérségére, vastagságára és nedvességtartalmára is.

A súly szerinti felosztás

Alapnak vehetjük a jól ismert irodai papírlapot, amit mindenki maga elé tud képzelni, fogta, hajtogatta már. Annak súlya 100g/m2. Ehhez viszonyítva már elképzelhető milyen vastagságú a 140 vagy az 50 g/m2-es lap. Minél nehezebb egy papírlap, annál nehezebb hajtani és vágni. Ez fordítva is működik, azaz minél könnyebb a papír, annál könnyebb hajtogatni. 

Pénzkidobás általános dolgokat vastag papírra nyomtatni, ugyanakkor kevésbé ominózus egy vékony papírkára nyomtatott névjegykártya. A papírsúlyok megismerése segít az ésszerű, jó ár-érték arányú felhasználásban. A jó ár-érték arány elengedhetetlen a nyomtatáshoz használt patronoknál is. A TonerPartners.hu kínálatában található nagy kiszerelésű tonerek közül válogatva biztosan jól jár.

A legvékonyabbak

A 15-30 g/m2 tömegű papírnak irodai haszna nincs. Leginkább zsebkendők, szalvéták, toalettpapírok alapját képezik, mert nagyon vékonyak. A 35-55 g/m2 súlyú papír legtöbbször az újságokban köszön vissza, de ismerhetjük krepp papírként is. A 70-90 g/m2 a füzetek, jegyzettömbök és a költséghatékony brosúrák lapjaira jellemző. Ez a súlyú papír adja a borítékok alapját is a rugalmasság érdekében.

A középvastagság, átlagos felhasználás

A 100-120 g/m2 tömeggel jutunk el a jól ismert irodai papírhoz. Kiváló minőségű és költségkímélő. Nagy fehérségével jól nyeli el a színeket, így a legjobb a dokumentumok nyomtatására. A 130-170 g/m2 tömegű papírt tartóssága miatt kedvelik. Kiváló plakátok, prezentációk nyomtatására. 

Ebbe a súlyba sorolható a vékonyabb fotópapír is. A 170-250 g/m2 jelenti a válaszvonalat papír és karton között. A hétköznapokban a magazinok borítólapján találkozunk vele legtöbbször. Ide sorolhatók a legkönnyebb kartonlapok, legnehezebb fotópapírok is.

A legvastagabbak

A 250-350 g/m2 tömegű papír alkalmas leginkább a névjegykártya, meghívó nyomtatásra. Szó szerint súlyt kölcsönöz a nyomtatott anyagnak és ellenálló, amire nagy szükség van, hiszen kézről kézre járó darabokról van szó. A 350g/m2 és afeletti súlyú lapokat ismerjük képeslapként. A kartonok pedig elérhetik akár a 600gsm súlyt is. Otthoni nyomtatás során korlátozottak a nyomtatók képességei. Az átlag nyomtatók maximum a 300 g/m2 súlyú papírt képesek gond nélkül kezelni.