Minden eddigi csúcsot megdöntött a jogalkotás

A Parlament általában a törvények valamivel több mint felét szokta elfogadni a nyári szünetig (az arány 2011-ben 55 százalék, 2012-ben pedig 59 százalék volt. „Így még az optimistább számítások szerint is azt prognosztizálhatjuk, hogy 2013-ban új csúcsot dönt az Országgyűlés, hiszen idén a tavaszi–nyári ülésszak lezárultáig 136 törvényt fogadott el” – mondja Ződi Zsolt, az Opten jogi kiadói igazgatója.

Az ígérkező rekordot támasztja alá a kormány idei őszi törvényalkotási programja is. Ezen a listán ugyan jelenleg csak 42 törvényjavaslatot találunk, de a lista nem tartalmazza a nemzetközi egyezményeket kihirdető jogszabályokat, és a „nem tervezett” törvényeket sem.

Márpedig ilyen nem tervezett törvény jócskán akadt az elmúlt években is. 2012-ben a kormány tervei között 55 törvény elfogadása szerepelt az őszi ülésszakon, végül 92-t fogadtak el. „Ez még akkor is hatalmas eltérés, ha hozzászámítjuk a nemzetközi egyezményeket (12), amelyeket a kormány nem szokott beleírni a tervezetbe” – mondja Ződi Zsolt. Szerinte a törvények mellett rekordot látszik dönteni a kormányrendeletek száma is. Itt az első félév termése 244 rendelet volt, szemben az előző évek 108-as és 139-es számával.

„A jogalkotás gyorsulása csak részben magyarázható azzal az egyszerű összefüggéssel, hogy az egyre több jogszabály egyre több módosítást kíván” – mondja az Opten munkatársa. Ezzel a logikával ugyanis a módosító és az „eredeti”, azaz új szabályozást adó jogszabályok százalékos aránya változatlan lenne – ám ez nem így van. A módosító jogszabályok aránya az elmúlt három évben is folyamatosan növekszik. A törvények esetén a 2011-es 55 százalék 2012-ben 72 százalékra, idén pedig 73 százalékra nőtt. A kormányrendeleteknél még látványosabb a növekedés, a módosító rendeletek száma ugyanis a 2011-es 45 százalékos arányról 2012-re 53 százalékra nőtt, idén pedig már 66 százalék.

Ráadásul úgy tűnik, hogy a módosító jogszabályok egyre fiatalabb normákat módosítanak, azaz a jogszabályok „szavatossági ideje” is rövidül. Ilyen mennyiségek és arányok mellett nem csoda, hogy a jogszabályok nyomon követése ma már kizárólag elektronikus adatbázisokkal lehetséges.