Minden ötödik magyarországi német vállalat leépítést fontolgat idén

• A legnagyobb kockázatot a gyenge keresletben és a munkaerőköltségekben látják a vállalatok.
• A szakképzett munkaerő hiánya, az energiaárak és az árfolyam-ingadozások is továbbra is sok vállalatot terhelnek
• Az üzleti környezet minőségét tekintve több területen nem folytatódott az elmúlt évek pozitív trendje, például a gazdaságpolitika kiszámíthatósága vagy a jogbiztonság tekintetében.
• Ugyanakkor helyi beszállítókról, a kutatás és fejlesztés feltételeiről és az infrastruktúráról a korábbi évekhez képest kedvezőbben nyilatkoztak a résztvevők, ezeken a területeken a vezetők elégedettsége magasabb, mint a közép- és kelet-európai térség átlagában.
• A gyenge nemzetgazdasági keret és a visszafogott üzleti kilátások nem késztetik jelentős létszámbővítésre a vállalatokat. A résztvevők 27 százaléka emelné a dolgozók számát (2023: 33%), miközben 19 százalékuk leépítést tervez (2023: 13%)

Az eredmények ismertetésekor Sávos András, a DUIHK elnöke hangsúlyozta, hogy a konjunktúrajelentés mind a vállalatok, mind a gazdaságpolitika számára megbízható információkat nyújt a vállalatok helyzetéről, de a gazdaságpolitikai keretekkel kapcsolatos elvárásokról is - 2024-ben immár 30. alkalommal.

A 2024-es felmérésben 241 magyarországi vállalat vett részt, míg a régió 15 másik országában párhuzamosan zajló felmérésekben összesen 1.292 vezető töltötte ki a kérdőívet.

Az előző évi szinten maradhatnak a beruházások és a foglalkoztatás

A résztvevők mindössze 14 százaléka értékelte jónak a magyar gazdaság helyzetét, 41 százaléka pedig rossznak, ami a tavalyinál is kedvezőtlenebb arány. Az idei kilátások tekintetében viszont érezhetően javultak a várakozások. Míg 2022-ben ‒51 és 2023-ban ‒36 százalékpont volt a pozitív és a negatív válaszok egyenlege, ez az idén ‒4-re javult, ami azonban még mindig messze van egy érezhető gazdasági növekedést jelző szinttől. A gyenge nemzetgazdasági környezet rányomja a bélyegét a vállalatok saját teljesítményére is. A jelenlegi üzleti helyzetet idén csak 27% tekinti jónak (2023: 39%), a legtöbben (59%) csak kielégítőnek, 14% pedig rossznak érzi azt. Az idei évre vonatkozóan 29% számít az üzleti helyzet javulására, de 25% szerint még mindig romlás várható.

Nagyon hasonló a kép a vállalatok foglalkoztatási és beruházási szándékait illetően, mindkettő várhatóan az előző évi szint körül marad. Mind az nemzetgazdaság, mind a saját üzleti folyamatok tekintetében a magyarországi felmérés eredményei régiós összevetésben legfeljebb átlagosak, jellemzően azonban gyengébbek a térség legtöbb országában mért mutatóknál. 

Átlagosan 11 százalékos béremelést várnak

A DUIHK felméréseiben a munkaerőpiac szempontjai mindig kiemelt szerepet kapnak. Dirk Wölfer, a tanulmány szerzője rámutatott, hogy a szakképzett munkaerő hiánya és a bérköltségek alakulása évek óta a legfontosabb kihívásoknak számítanak. Az előbbi jelenleg is súlyos gondot jelent, még akkor is, ha kis mértékben enyhült, főleg a gazdasági lassulás hatására. Ennek ellenérea megkérdezettek 55%-a elégedetlen a munkaerő-kínálattal ‒ ezzel Magyarország a régiós átlagnak felel meg. A felmérés szerint a munkaerőhiány különösen jellemző az ipari termelésben dolgozó fizikai munkások, az informatika, valamint a kutatás-fejlesztés területén dolgozók körében.

A második kihívást a munkaerőköltségek jelentik. Bár a magyarországi költségszint Európában a legalacsonyabbak közé tartozik ‒ 2023-ban a német munkaerőköltségeknek csak mintegy harmadát tette ki ‒, az elmúlt években tapasztalt erőteljes emelkedést nem tudják ellensúlyozni a vállalatok a termelékenység hasonló mértékű növelésével. Ennek az eladási árakra hárítása azonban rontja a versenyképességet, figyelmeztetett Wölfer. A vállalatok 2024-re jelenleg újabb 11%-os emelkedéssel számolnak, annak ellenére, hogy az infláció mértéke valószínűleg ennél jóval alacsonyabb lesz. Összehasonlításképpen a kutatás szerint Lengyelországban „csak“ 8,2%-os, Csehországban pedig 6,7%-os bérnövekedést várnak.

Adózás

Az adóigazgatás tekintetében idén javult a vállalatvezetők megítélése, e téren a térségben az egyik éllovas Magyarország. Az adóterhek tekintetében idén csökkent az elégedettség. A legfontosabb vállalati adók ugyan nemzetközi összehasonlításban is alacsonynak számítanak, ugyanakkor számos ágazati különadó és "extraprofit adó" is terheli a vállalatokat, ami árnyalja a képet. Az adóigazgatás értékelése idén tovább javult, és régiós összehasonlításban is előkelő helyet foglal el.

fotó: FREEPIK