Mindenáron az egykulcsos adót akarja az IMF?

A Népszabadság kormányzati forrásai szerint a Nemzetközi Valutaalap az adórendszerbeli változtatásokban lát utat a gazdaság beindítására, így a jelenleg 16 százalékos (valójában idén még kétféle adókulcs szerint adóztató) személyi jövedelemadó módosítására is rákényszerül a kormány, ha igénybe akarja venni az IMF, illetve az Európai Unió hitellehetőségeit.

A Népszabadság forrásai szerint a leendő hitelnyújtóknál napirenden van, hogy még ebben az évben, tehát év közben változzék az adórendszer. A sietség egyik oka, hogy 2013-ban már közel járunk a következő parlamenti választásokhoz, és ilyenkor lohadni szokott a kormányok kedve a kiigazításokra. Minden azon múlik, hogy a kormány milyen gazdaságélénkítő csomaggal áll majd elő a hivatalos tárgyalásokon, de a lap informátora szerint az IMF - szentül hisz - abban, hogy az adózás átalakítása nem maradhat ki a szükséges intézkedések közül. Azokon túl persze, amelyeket a kormány eddig már bejelentett, mert újabb csomagok nélkül nem lesz tartható az idei deficitcél. Egyelőre még azt sem tudni, hogy mikor születhet meg a megállapodás.

"Az IMF a bizalmatlanság gödréből kivezető út"

Nem fenyeget államcsőd, de kétségtelenül az IMF a bizalmatlanság gödréből kivezető út Magyarország számára. Megszorítások helyett viszont hosszú távú stratégiát és a humán erőforrásba való befektetést tartanák helyesnek a szakértők - derült ki a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanára az Ökopolisz Alapítvány "Államcsőd, IMF - Veszély? Esély?" című vitaestjén, melyről a Piac és Profit számolt be.

Mit vár az IMF?

Lydia Prieg, a New Economic Foundatuon korábban a Goldman Sachs-nál edződött elemzője szerint az IMF alapvetően a megszorításokban hisz, és ebben meglehetősen rugalmatlan. Megközelítése szerint rövid időre vállalni kell a "fájdalmakat" a későbbi virágzás érdekében. Személyes véleménye szerint viszont a megszorítás csökkenő kereslethez, ezen keresztül pedig munkanélküliséghez vezet, vagyis kontraproduktív. A közelmúltban megjelent IMF háttértanulmányok már elismerik ezt, de a hitelezési gyakorlatban egyelőre nem jelent meg. Minden esetre azt mutatja, hogy a kérdéssel kapcsolatban a szervezeten belül sincs egyetértés, ezért előbb-utóbb lehet változás.

"A hatékonyabb az lenne, ha az IMF humán erőforrásfejlesztést kérne az országtól"

Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletvezetőjének hivatalos nyilatkozata szerint a valutaalap semmit nem kér az országoktól, azok vezetői tesznek felajánlásokat. Az IMF megbízott elmondása szerint csak a költségvetési egyensúly fenntartása fontos számukra - Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanára a vitaesten ugyanakkor hangsúlyozta, nem kérdés, hogy sugallhat irányokat a szervezet. Véleménye szerint a hatékonyabb az lenne, ha az IMF humánerőforrás fejlesztést kérne az országtól. Valamennyi szakértő egyetértett abban, hogy tetszik, nem tetszik, az IMF a bizalmatlanság gödréből kivezető út Magyarország számára.

Pogátsa szerint Magyarországon már megtörténtek azok a megszorítások, amelyeket az IMF kérni szokott a hozzá forduló országoktól, például a 13. havi juttatások megszűntetése. Ezzel egyet ért Bartha Attila az MTA PTI közgazdász kutatója is, aki szerint Magyarország annyiban unortodox tárgyalópartner az IMF-nek, hogy szemben a többiekkel (Görögországgal vagy Lettországgal például) nem küzd versenyképességi problémákkal, vagy éppen magas folyó fizetési mérleg hiánnyal.

Pogátsa véleménye szerint sokkal inkább a költségvetés bevételi oldalán lenne még mozgástér, a valutaalap azonban jellemzően nem ebbe az irányba mozdul. Véleménye szerint objektív adatok mutatják az egykulcsos adó kudarcát, ennek ellenére úgy tűnik, a miniszterelnök számára ez továbbra is nagyon fontos.

Csökkent a humánerőforrásra fordított összeg

Bartha felmérésre hivatkozva azt mondja, a magyarok többsége számára elfogadható a viszonylag magas aggregált adószint, ha cserébe magas minőségű szociális szolgáltatásokra számíthatnak - például a nyugdíj vagy egészségügy területén. Mivel ez a bizalom hiányzik az állampolgárok részéről, a rejtett gazdaság is virágzik, hiszen a többség nem látja, mit kap majd a befizetett adójáért cserébe. Véleménye szerint a befektetők számára sem a magas adók jelentenek problémát, hanem a humánerőforrás romló állapota. Példaként Svédországot említi, ahol a magas adók mellett is egyértelműen érdemes befektetni. Ennek ellenére Magyarországon csökkent a humán erőforrásra fordított összeg. A Széll Kálmán Terv is hasonló hibákat tartalmaz a szakember szerint. A foglalkoztatás növelésének alapja például az, hogy lehetővé váljon a települések közötti ingázás. Ehhez képest a terv a közösségi közlekedésből von ki forrásokat, holott ezek azok a területek, ahol különösen fontos lenne a stratégiai előretekintés.

Piac és Profit/Népszabadság