Mennyit nyer Németország a bevándorlókon?

A mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung - ZEW) egy tekintélyes közhasznú szervezet, a Bertelsmann Alapítvány megbízásából azt vizsgálta, hogy miként alakul a Németországban élő külföldiek által befizetett adók és járulékok összege és a nekik kifizetett szociális támogatások és egyéb juttatások összege.

2012-ben a mintegy 6,6 millió külföldi állampolgár fejenként átlagosan 3300 euróval (nagyjából 1 millió forint) több adót és járulékot fizetett be, mint amennyi szociális támogatásban és egyéb állami juttatásban részesült.

A külföldiek hozzájárulása révén az ellátórendszerekben 22 milliárd euró többletbevétel keletkezett, annak ellenére, hogy a külföldiek jellemzően rosszabb munkaerőpiaci helyzetben vannak, mint a németek, például körükben a munkanélküliség nagyjából a háromszorosa a német állampolgárok körét jellemző munkanélküliségnek. (2012-ben a német állampolgárok munkanélküliségi rátája 5,7 százalék volt, míg a Németországban élő külföldiek munkanélküliségi rátája 16,5 százalék.)

A ZEW számításai szerint a pozitív mérleg hosszú távon megmarad: mindazok, akik 2012-ben külföldiként Németországban laktak, az életük végéig várhatóan összesen 147,9 milliárd euróval több adót és járulékot fizetnek be, mint amennyi szociális transzferek formájában visszakerül hozzájuk a német államtól. Amennyiben a bevándorló származású fiatalok 30 százaléka a német átlaghoz hasonló karriert fut be a munkaerőpiacon, akkor a réteg egészét tekintve nagyjából egyensúlyba kerül a befizetett adók és járulékok, illetve a szociális juttatások összege. Amennyiben pedig minden második bevándorló származású fiatalnak sikerül felzárkóznia a német átlaghoz, egy főre vetítve 33 ezer eurós plusz keletkezik a mérlegben - mutatta ki a ZEW. (MTI)

2014. december 1.