Munka törvénykönyve - megmarad az éves szabadság

A megbeszélésen részt vett Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke, Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Az egyeztetést követő közös sajtótájékoztatón a résztvevők mindegyike kiemelte, hogy ez volt az első, az új Mt.-ről szóló háromoldalú egyeztetés, amelyen a tervezet két fejezetét érintették, így az egyéni munkavállalói jogokról és a juttatásokról szólókat. A szakszervezi vezetők ismertetése szerint a felek egyetértettek abban, hogy az Mt. módosítása nem eredményezheti a munkavállalók keresetének csökkenését.

Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a tárca által nyilvánosságra hozott koncepcióhoz 300 érdemi javaslat érkezett, ezeket összedolgozták, és a megbeszélésen már az új változatról tárgyaltak. Közölte: a kormány célja, hogy a parlament még az őszi ülésszak alatt fogadja el az új Mt.-t. Kérdésre válaszolva kiemelte: a meghívottak köre lefedte a munkaadói érdekképviseleteket, a szakszervezetekkel közül pedig azokkal tárgyaltak, amelyek - megfogalmazása szerint - nyitottak voltak az érdemi párbeszédre. Az államtitkár elmondta: egyetértettek abban, hogy szükség van egy új Mt.-re, mivel a hatályos nem segíti a foglalkoztatás bővítését.

Rolek Ferenc arról beszélt, hogy találtak kompromisszumos megoldásokat. Közölte: elfogadták azt a munkavállalói igényt, hogy garanciális szabályokat kell beépíteni a jogszabályba, és hogy a versenyképesség javítása miatt a munkavállalók nem válhatnak kiszolgáltatottá. Megállapodtak abban is, hogy az új Mt. továbbra is csak a munkaviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó szabályokat fekteti le, valamint abban, hogy a új kódexben szabályozzák a munkaerő-kölcsönzést.

Az MTI kérdésére elmondta: ha meg is marad az új Mt.-ben az a szabályozás, hogy túlóra ellenértékét a munkáltató szabadidőben is kiadhatja, a munkaadók valószínűleg nem élnek majd ezzel a lehetősséggel, mert kétszeres bérköltséget jelentene számukra.

Dávid Ferenc kiemelte, hogy az eredeti minisztériumi tervezetből kikerül a jogszabályból a munkavállaló korlátlan kártérítési felelőssége. Ugyanakkor - hangsúlyozta - meg kell találni a középutat, mert nem maradhat fenn a jelenlegi passzus, miszerint csupán két hét átlagkeresettel elrendezhető a vétlen károkozás.

Gaskó István szerint a háromoldalú megbeszélés, a "kármentés" sikeres volt, reménykeltő irányt vett a tárgyalás. Előrelépésnek nevezte, hogy a munkavállalók kárára fennálló egyenlőtlenségeket igyekeznek kiegyenlíteni. Szerinte a módosítással a hatályos Mt. passzusainak 40 százaléka megmarad. Elmondta: körvonalazódik, hogy nem fordul meg a bizonyítás, a munkaviszonya rendes felmondással való megszüntetésekor a munkáltatónak kell felsorolnia az elbocsátás valós okát.

Kompromisszumos irányba léptek el a felek a kötelező túlóra esetében is - mondta. A próbaidő hatályos konstrukciója megmarad, az éves rendes és a pótszabadság kivehetősége sem változik, itt visszalépett a tárca - tette hozzá.

Palkovics Imre úgy értékelte, hogy az egyeztetéssel közelebb kerültek egy olyan munka törvénykönyvéhez, amely rugalmasságot és a munkavállalók biztonságát egyaránt elősegíti. Úgy fogalmazott: fontos volt számukra a személyes munkavállalói jogok megerősítése, így az, hogy a munkavállalókat ne lehessen például megfigyelni, poligráfos vizsgálatnak vagy terhességi tesztnek alávetni. Hozzáfűzte, hogy a tárgyalások alapján e kérdések is rendeződni látszanak.

Valódi háromoldalú tárgyalásokat követelnek az NGM-be kedden nem hívott szakszervezetek

Elfogadhatatlannak nevezte az MSZOSZ, az Autonómok és a SZEF elnöke, hogy konföderációik képviselőit nem hívták meg a Nemzetgazdasági Minisztériumba. A három szövetség valódi háromoldalú megbeszéléseket, a tárgyalások folytatását követeli.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke leszögezte: meglepetéssel értesültek arról, hogy a tárca szerint háromoldalú volt az egyeztetés. A három oldalba az összes szakszervezet beletartozik, nem csak a két meghívott, az eljárás elfogadhatatlan - húzta alá. Az elnököt meglepte az államtitkár kijelentése, miszerint a szakszervezetek közül azokkal tárgyaltak, amelyek nyitottak voltak az érdemi párbeszédre. Azt mondta, az MSZOSZ vezetői folyamatosan az érdemi tárgyalást sürgették, el is készítették a szakmai véleményüket.

Pataky Péter reméli, hogy az NGM és az államtitkár felülírja álláspontját és a következő tárgyalásra már minden érdemi tárgyalást kezdeményező szakszervezet részvételét biztosítja, nem tesz különbséget szervezetek között. Az MSZOSZ elnöke szerint továbbra is szükséges az egyeztetés, és arra számít, hogy velük is bővül a következő találkozóra meghívottak köre. Ha nem, akkor a minisztérium nagy hibát követ el - tette hozzá.

Jelezte, a szeptember 12-ére, hétfőre meghirdetett, a parlamenti képviselőknek szóló akciójukat megtartják; az élőláncos demonstrációt nem lehet összemosni az Mt. tárgyalásával. Közölte: akkor nem élnek majd újabb eszközökkel, ha látják, a helyzet megváltozott, a véleményüket is tükröző, új szöveg készül valódi tárgyalások nyomán. Az MSZOSZ tárgyalóasztalhoz szeretne ülni, erről szólt minden akciója - emelte ki.

Borsik János, Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) elnöke kifejtette: a találkozóról nem tudtak, a résztvevők önkényes kiválasztása azonban nem volt meglepő, mert a kormány a kisebb ellenállás felé fordult, azokkal tárgyalt, akik döntően egyetértenek a kabinet elképzeléseivel. Úgy vélekedett, a találkozó nem volt háromoldalú, hiszen a két konföderációnak nem volt felhatalmazása a teljes munkavállalói oldaltól, a hat szövetségtől.

Czomba Sándor nem mond igazat, amikor arról beszél, hogy a négy konföderáció nem volt nyitott az egyeztetésre - fogalmazott. Jelezte, mindig nyitottak voltak és ma is azok az érdemi egyeztetésre, de helyettük "ne egyeztessen más".
Továbbra is követeljük a valódi háromoldalú tanácskozásokat - fogalmazott.

Szerinte az az állítás sem igaz, hogy az Mt. tervezett változtatásai nem eredményezhetik a munkavállalók keresetének csökkenését.
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke szerint egy "normális országban, egy normális tripartit szociális párbeszéd zajlik", minden érintett munkavállalói és munkáltatói szereplő részese a kormányzattal folytatandó tárgyalásnak. Leszögezte: a tárgyalásokat folytatni kell, de minden érintett bevonásával. Ha nem hívnak meg mindenkit - tette hozzá -, azzal a kormányzat az ügynek árt.

Kiemelte: jól levezethető az Mt. körül kialakult helyzetből, hogy tévedés volt megszüntetni az OÉT-et. A szakszervezetek szabad szervezkedés, munkavállalói döntés alapján jönnek létre, a konföderációknak azonos jogosultságaik vannak. Úgy vélekedett, a kormány sem saját magának, sem a szakszervezeteknek nem tesz jót, ha kiválaszt közülük egyet-egyet.

A SZEF kész a tárgyalásra - húzta alá azzal, hogy az akciókkal éppen azt szeretnék kikényszeríteni. Mint mondta, a megismert új Mt. a közszolgálati munkajognak nem lehet alapja, ezért tárgyalni kell erről is. "Demokráciában nem kezelhető, hogy vannak egyenlőbbek" - fogalmazott.

Vasasok tiltakoznak a munka világát érintő intézkedések ellen

A Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ) tiltakozik a kormány munka világát érintő, a munkavállalókat sújtó intézkedései ellen, ezért folytatja nyáron kezdett aláírásgyűjtő akcióját - mondta a szövetség alelnöke, Spieglné Balogh Lívia kedden a VSZSZ júliusban indult aláírásgyűjtő akciójának budapesti helyszínén.

Egyben bejelentette, hogy a július 6-án indított országos aláírásgyűjtő akciójuk keretében eddig több mint 43.000 aláírás gyűlt össze. Hangsúlyozta: "Mertünk nagyot álmodni, de most ideje felébredni" mottójú akciójukat a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és annak tagszervezetei is támogatják.

Spieglné Balogh Lívia elmondta: az aláírásokat később továbbítják a kormánynak, de a szakszervezet részt vesz a négy másik konföderáció által szeptember 12-re a Parlament elé tervezett demonstráción is. Hozzáfűzte: megyei tagszervezeteik minden megyében konzultációt kezdeményeztek az országgyűlési képviselőkkel a készülő új munka törvénykönyvéről, de a munkáltatókkal is szeretnének egyeztetni a tervezett változásokról.

A VSZSZ tiltakozik többek között a szociális párbeszéd intézményének "eltiprása", az álláskeresési járadék folyósítási idejének 90 napra történő csökkentése, valamint a közmunka "megalázó" bérezése, és annak 8-ról 4 órára történő csökkentése ellen. A Vasas Szakszervezeti Szövetség jelen van az ország mintegy 250 gazdasági társaságánál ---– a járműipar,
a gépipar, a kohászat-öntészet, az elektronikai ipar területén ---– csaknem 30.000 tagja van.