Munkahelyeket teremt a kohéziós források felhasználása

Johannes Hahn kifejtette: az unió bizottsága olyan költségvetési tervezetet próbál kidolgozni, amely mind a 27, illetve a leendő 28 tagállam számára elfogadható, ennek alapján a mostani tervezet szerint 316 milliárd euró áll majd rendelkezésre kohéziós célokra, ez az összes tervezett 2014-2020 közötti uniós kiadás mintegy egyharmada.

A rendezvényen Hörcsik Richárd, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke kiemelte: Magyarország számára különösen fontos, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban ne csökkenjenek az EU kohéziós alapjának forrásai. Hozzátette: az unió kohéziós forrásainak megőrzése azért is kiemelt jelentőségű, mert az EU-ban ez az egyik legeredményesebb közösségi politika, a kohéziós források felhasználásával az elmúlt 10 év során 2,4 millió új munkahely jött létre.

Hangsúlyozta: ha a mostani elképzeléseket fogadják el, akkor az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint 2014 és 2020 között csökkentenék az európai integráció kohéziós és az agrárpolitikára fordított kiadásait. Magyarországnak ez a tervek szerint mintegy 20 százalékos forráscsökkenést jelentene, ami elfogadhatatlan - emelte ki a fideszes képviselő.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára rámutatott: Magyarország uniós belépését követően az országba áramló kohéziós források jelentősen, egyes számítások szerint 2004 óta 9 százalékkal növelték a GDP-t. Kiemelte: a magyar uniós csatlakozás után, 2004-től mintegy 8 milliárd euró, folyó áron hozzávetőleg 2.400 milliárd forint kohéziós alapból származó uniós pénz érkezett az országba. "A kohéziós források azt segítik, hogy eladósodás nélkül fejlődjünk" - hangsúlyozta az államtitkár.

Deutsch Tamás a tanácskozáson kulcsfontosságúnak nevezte azt az európai parlamenti állásfoglalást, amely szerint a kohéziós politika forrásai nem csökkenhetnek. A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság mostani tervezete alapján 2014-2020 között mintegy 20 milliárd euróval kevesebb pénz állna a kohéziós politika rendelkezésére, mint a 2007-2013 közötti költségvetési ciklusban.

Csaba László akadémikus az MTI-nek azt mondta: "kilóg a lóláb, nem valamilyen szakmai megfontolás, hanem az EU pénzügyi keretének leszorítása motiválja a bizottság javaslatát". Hangsúlyozta: amikor a gazdasági visszaesés nemcsak elvi lehetőség, hanem az unió számos országában megvalósuló tény, akkor az unió, mint egyfajta közintézmény van abban a helyzetben, hogy pénzt költsön, anticiklikus politikát folytasson. Az uniós kohéziós költés nem jótékonyság, hanem beruházás, ezt alá lehet támasztani a munkahelyteremtésekkel, a gazdasági növekedés feltételeinek létrehozásával - fűzte hozzá.