Munkakörtől és ágazattól is függ, mennyire bonyolult kiadni a szabadságot

A jelenlegi szabályozás szerint június 30-ig, kollektív szerződés alapján év végéig lehetne kiadni - fontos gazdasági ok miatt - a tavalyról áthozott pihenőnapokat. A kormány az Alkotmánybíróság elmarasztaló határozata miatt azonban kénytelen áprilistól szigorítani és pontosítani a törvényt, így 2008-ban már március végéig, kollektív szerződésben foglaltak alapján június 30-ig ki kell adni a bennrekedt szabadságokat. Az idén azonban még enyhít a szabályon a kormány, az erre vonatkozó módosító indítványt el is fogadta a parlament.

Ha nem csak egy-két hét áll rendelkezésre, akkor megoldjuk a még ki nem adott szabadnapok kérdését; a lényeg, hogy egyértelmű legyen az idevonatkozó törvényi szabályozás - emelte ki Pellioniszné Paróczai Margit. A Richter Gedeon Nyrt. HR-igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy munkakörtől is függ, mennyire nehézkes a pihenőnapok kiadása. Azoknál a dolgozóknál például, akik munkájuk révén sokat vannak külföldön, nehezen koordinálható, mikor vegyék ki a megmaradt pihenőnapokat.

Nem csak munkakörtől, ágazattól is függ, mennyire kezelhető rugalmasan a szabadságkiadás. Speciális a helyzet például a szálloda- és vendéglátóiparban. A szezonalitás miatt június végéig muszáj lesz kiadnunk a tavalyról megmaradt pihenőidőt, sőt általában is törekszünk rá, hogy ez január-februárban megtörténjen - mondta Temesvári Zsolt, a Danubius Hotels Zrt. budai szállodáinak humánerőforrás-igazgatója.

A hazai szabályzók alapján egyébként minden munkavállalónak húsz nap alapszabadság jár, s ez az életkor előrehaladtával folyamatosan nő. Maximumát - harminc napot - a negyvenötödik életév betöltésekor éri el. A rendes szabadság egynegyedével a dolgozó rendelkezik (15 nappal korábban jeleznie kell az igénybevételt), a többi idejét a foglalkoztató határozhatja meg - olvasható a Világgazdaságban.