Munkanélküliséggel fenyeget a dohánytörvény
A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításával kapcsolatban a vendéglátóhelyek tulajdonosainak körében végzett hiánypótló kutatást 2011 áprilisában a Századvég Alapítvány, melynek eredményeit a Magyar Vendéglátók Ipartestülete mutatta be a keddi sajtókonferencián.
A reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a tulajdonosok 65,9 százaléka szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a törvény eléri-e célját vagy sem, 63,5 százalékuk szerint a szabály sérti a vendéglátósok és/vagy vendégeik jogait, és negatívan vélekednek a szabályozás vállalkozásokra gyakorolt hatása tekintetében is. A megkérdezettek 51 százaléka számít forgalomcsökkenésre a bevezetést követően, a kocsmák, éjszakai szórakozóhelyek 41 százaléka pedig drasztikus, 40 százalékot meghaladó forgalomcsökkenést prognosztizál a törvénymódosítás életbe lépése esetén. A 208 megkérdezett vállalkozó 61,5 százaléka szerint a hatékonyabb beltéri elkülönítés lenne a legkívánatosabb megoldás és ennek érdekében 41,8 százalékuk hajlandó és képes is lenne a törvénnyel összhangban beruházásokat eszközölni.
Bevételkiesés és munkanélküliség: Törökország és Horvátország a teljes tiltás után
Az esemény vendégeként Kreimir Tomić, a 16.000 vállalkozást és több mint 100.000 munkavállalót képviselő Horvát Kereskedelmi és Iparkamara Vendéglátók Ipartestületének képviselője is megosztotta tapasztalatait a törvénymódosítás horvátországi bevezetését követő gazdasági hatásokról.
4 héttel a törvény 2009 áprilisi életbe lépése után szignifikáns - a kisebb vendéglátóegységekben 30-50 százalékos - bevételkiesés volt tapasztalható, illetve több száz vendéglátó-ipari alkalmazottat bocsátottak el. 270 505-en írták alá a dohányzásellenes törvény módosításáról szóló petíciót, melynek hatására 2009 szeptemberében enyhítettek a szabályozásokon, és szigorú feltételek mellett lehetővé tették a vendéglátóhelyek számára, hogy fizikailag elkülönített dohányzószobákat létesíthessenek.
Hasonlóan a horvát példához, Törökországban sem volt problémamentes a teljes dohányzástiltást követő időszak. Hakki Kirdi, a 90 000 tagot számláló Törökországi Kávéházak Szövetségének általános elnökhelyettese szerint nem igazak azok az állítások, amelyek azt mondják, hogy Törökországban nőtt a vendéglátóhelyek száma a dohányzástiltás bevezetését követően. Egyedül Izmirben 452 kávézó volt kénytelen bezárni a törvény 2009 júliusi életbe lépését követően, és mindössze 274 újat nyitottak. Az Izmir Kávéházi Kamara keresetet nyújtott be a törvény ellen: a Török Államtanács alkotmányellenesnek nyilvánította a dohányzás megtiltását a kávézókban, és az Alkotmánybírósághoz fordult 2010 júniusában, hogy törölje el a törvényt, arra hivatkozva, hogy a tiltásoknak tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét, és nem lehet túlzó szabályozással korlátozni a vállalkozói szabadságot.
Az IPSOS 2010 szeptemberében nyilvánosságra hozott kutatása szerint a tiltás bevezetését követően a törökországi vendéglátóhelyek 75 százalékában forgalomcsökkenést tapasztaltak, és 62 százalékukban kénytelenek voltak legalább egy alkalmazottól megválni, ami hozzávetőlegesen 150.000 munkahely elvesztését jelenti. Bő egy évvel a törvény életbe lépését követően a megkérdezett vendéglátósok 91 százaléka állította, hogy az embereknek biztosítani kellene a választás lehetőségét dohányzó és nemdohányzó helyek látogatása között.
Még nem késő: ésszerű megoldásokat javasol a Vendéglátók Ipartestülete
Háber Tamás, a MVI tiszteletbeli elnöke szerint Magyarországnak meg kellene hallania a szakma aggodalmait, és le kellene vonnia a tanulságokat a nemzetközi tapasztalatokból. Átlátható jogszabályi keretet kell biztosítani, ami lehetőséget ad a dohányosoknak, hogy mások egészségének veszélyeztetése nélkül hódolhassanak szenvedélyüknek. Javaslata szerint érvényesülnie kellene az önrendelkezés jogának, és a nemzetközi példák figyelembevételével szükséges további egyeztetések lefolytatása a kisterű, családi vállalkozásban működő üzletek dohányzóhelyként történő működtetésének, valamint a dohányzó helyiségek és a dohányzó fülkék engedélyeztetésének érdekében. Ezek a dohányfülkék a dohányzók szabadságjogainak megsértése nélkül védenék a nemdohányzókat a passzív dohányzástól oly módon, hogy az ÁNTSZ levegő munkacsoportja által is bevizsgált dohányzókabin szűrőrendszere által megtisztított levegő tisztább, mint a dohányfüst által még nem szennyezett levegő.
Magyarország gazdasági helyzetére és a vállalkozások gazdasági eredményeinek a csökkenésére való tekintettel ma nem tartja indokoltnak a MVI a szigorítások bevezetését. Olyan jogszabályt kell megalkotni, ami szem előtt tartja mind a dohányosok, mind a nemdohányzók érdekeit. Csak ezáltal biztosítható az, hogy több ezer vállalkozás és több tízezer munkahely fennmaradjon a vendéglátóiparon belül, hozzájárulva a nemzetgazdasági eredmények javításához - írja a portálunkhoz eljuttatott sajtóközlemény.
A reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a tulajdonosok 65,9 százaléka szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a törvény eléri-e célját vagy sem, 63,5 százalékuk szerint a szabály sérti a vendéglátósok és/vagy vendégeik jogait, és negatívan vélekednek a szabályozás vállalkozásokra gyakorolt hatása tekintetében is. A megkérdezettek 51 százaléka számít forgalomcsökkenésre a bevezetést követően, a kocsmák, éjszakai szórakozóhelyek 41 százaléka pedig drasztikus, 40 százalékot meghaladó forgalomcsökkenést prognosztizál a törvénymódosítás életbe lépése esetén. A 208 megkérdezett vállalkozó 61,5 százaléka szerint a hatékonyabb beltéri elkülönítés lenne a legkívánatosabb megoldás és ennek érdekében 41,8 százalékuk hajlandó és képes is lenne a törvénnyel összhangban beruházásokat eszközölni.
Bevételkiesés és munkanélküliség: Törökország és Horvátország a teljes tiltás után
Az esemény vendégeként Kreimir Tomić, a 16.000 vállalkozást és több mint 100.000 munkavállalót képviselő Horvát Kereskedelmi és Iparkamara Vendéglátók Ipartestületének képviselője is megosztotta tapasztalatait a törvénymódosítás horvátországi bevezetését követő gazdasági hatásokról.
4 héttel a törvény 2009 áprilisi életbe lépése után szignifikáns - a kisebb vendéglátóegységekben 30-50 százalékos - bevételkiesés volt tapasztalható, illetve több száz vendéglátó-ipari alkalmazottat bocsátottak el. 270 505-en írták alá a dohányzásellenes törvény módosításáról szóló petíciót, melynek hatására 2009 szeptemberében enyhítettek a szabályozásokon, és szigorú feltételek mellett lehetővé tették a vendéglátóhelyek számára, hogy fizikailag elkülönített dohányzószobákat létesíthessenek.
Hasonlóan a horvát példához, Törökországban sem volt problémamentes a teljes dohányzástiltást követő időszak. Hakki Kirdi, a 90 000 tagot számláló Törökországi Kávéházak Szövetségének általános elnökhelyettese szerint nem igazak azok az állítások, amelyek azt mondják, hogy Törökországban nőtt a vendéglátóhelyek száma a dohányzástiltás bevezetését követően. Egyedül Izmirben 452 kávézó volt kénytelen bezárni a törvény 2009 júliusi életbe lépését követően, és mindössze 274 újat nyitottak. Az Izmir Kávéházi Kamara keresetet nyújtott be a törvény ellen: a Török Államtanács alkotmányellenesnek nyilvánította a dohányzás megtiltását a kávézókban, és az Alkotmánybírósághoz fordult 2010 júniusában, hogy törölje el a törvényt, arra hivatkozva, hogy a tiltásoknak tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét, és nem lehet túlzó szabályozással korlátozni a vállalkozói szabadságot.
Az IPSOS 2010 szeptemberében nyilvánosságra hozott kutatása szerint a tiltás bevezetését követően a törökországi vendéglátóhelyek 75 százalékában forgalomcsökkenést tapasztaltak, és 62 százalékukban kénytelenek voltak legalább egy alkalmazottól megválni, ami hozzávetőlegesen 150.000 munkahely elvesztését jelenti. Bő egy évvel a törvény életbe lépését követően a megkérdezett vendéglátósok 91 százaléka állította, hogy az embereknek biztosítani kellene a választás lehetőségét dohányzó és nemdohányzó helyek látogatása között.
Még nem késő: ésszerű megoldásokat javasol a Vendéglátók Ipartestülete
Háber Tamás, a MVI tiszteletbeli elnöke szerint Magyarországnak meg kellene hallania a szakma aggodalmait, és le kellene vonnia a tanulságokat a nemzetközi tapasztalatokból. Átlátható jogszabályi keretet kell biztosítani, ami lehetőséget ad a dohányosoknak, hogy mások egészségének veszélyeztetése nélkül hódolhassanak szenvedélyüknek. Javaslata szerint érvényesülnie kellene az önrendelkezés jogának, és a nemzetközi példák figyelembevételével szükséges további egyeztetések lefolytatása a kisterű, családi vállalkozásban működő üzletek dohányzóhelyként történő működtetésének, valamint a dohányzó helyiségek és a dohányzó fülkék engedélyeztetésének érdekében. Ezek a dohányfülkék a dohányzók szabadságjogainak megsértése nélkül védenék a nemdohányzókat a passzív dohányzástól oly módon, hogy az ÁNTSZ levegő munkacsoportja által is bevizsgált dohányzókabin szűrőrendszere által megtisztított levegő tisztább, mint a dohányfüst által még nem szennyezett levegő.
Magyarország gazdasági helyzetére és a vállalkozások gazdasági eredményeinek a csökkenésére való tekintettel ma nem tartja indokoltnak a MVI a szigorítások bevezetését. Olyan jogszabályt kell megalkotni, ami szem előtt tartja mind a dohányosok, mind a nemdohányzók érdekeit. Csak ezáltal biztosítható az, hogy több ezer vállalkozás és több tízezer munkahely fennmaradjon a vendéglátóiparon belül, hozzájárulva a nemzetgazdasági eredmények javításához - írja a portálunkhoz eljuttatott sajtóközlemény.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Az Amazon titkai – hogyan viszonyul a cég a szervezeti kultúrához, a vezetéshez?