Munkaerő nélkül maradhat a Balaton? Több vendéglátóhely is bajba került
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA balatoni vendéglátás egyik legsúlyosabb problémája továbbra is a munkaerőhiány: a dél-balatoni vállalkozók szerint különösen szakácsból van kritikus hiány, ami miatt egyes helyek ki sem tudnak nyitni. Bár az év jól indult, a nyári szezon kimenetele bizonytalan, miközben a növekvő adóterhek, az adminisztráció és a munkaerő-költségek is egyre nagyobb terhet jelentenek a vállalkozásoknak.

A dél-balatoni kis- és középvállalkozások helyzetéről, a nyári szezon várakozásairól és a munkaerőpiaci kihívásokról esett szó a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) somogyi szervezetének szezonnyitó fórumán Siófokon. A rendezvényről a HirBalaton számolt be.
Kritikus a szakácshiány a Balatonnál
A dél-balatoni vendéglátóhelyek szinte kivétel nélkül munkaerőhiánnyal küzdenek, a legnagyobb problémát pedig a szakácsok hiánya jelenti – mondta Makkos Péter, a somogyi KISOSZ balatoni körzetének vezetője.
Tájékoztatása szerint az OKJ-s képzések megszűnése jelentősen hozzájárult a helyzet kialakulásához. A szakemberhiány olyan mértékűvé vált, hogy több vendéglátóhely a szezon kezdetén sem tudott kinyitni megfelelő számú szakács hiányában.
A munkaerőpiaci problémákat tovább súlyosbítja, hogy sok magyar szakács és pincér külföldön vállal munkát, és egyre kevésbé tér vissza a nyári balatoni szezonra. Makkos Péter szerint ebben szerepet játszik az is, hogy a korábban téli szezonra építő alpesi síközpontok a hóhiány miatt ma már egész éves turisztikai és egészségügyi szolgáltatásokat kínálnak, így folyamatos munkalehetőséget biztosítanak.
A diákmunka segíthet, de nem oldja meg a szakemberhiányt
A vállalkozók várakozásai szerint a nyári diákmunka enyhítheti a létszámhiányt, azonban a szakképzett munkaerőt nem tudja pótolni.
A balatoni vendéglátás sajátossága, hogy az 50 nap körüli csúcsszezonban rendkívül intenzív munkavégzésre van szükség. A vállalkozók szerint sok munkavállaló számára nem vonzó az olyan szezonális foglalkoztatás, ahol a munkaterhelés jelentősen meghaladja a hagyományos, napi nyolcórás munkarendet.
Már takarítóból sincs elég
A munkaerőhiány nemcsak a szakácsokat érinti.
Pilhofer István, a siófoki Piroska Csárda üzemeltetője arról beszélt, hogytakarítónőből is egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni. Elmondása szerint egyes vállalkozások külföldi munkavállalók alkalmazásával próbálják kezelni a problémát.
Ez azonban jelentős többletköltségekkel jár. Egy külföldi munkavállaló foglalkoztatásához szükséges engedélyek és egyéb kapcsolódó kiadások összesen akár 1,5–2 millió forintot is elérhetnek.
Növekvő adóterhek és csökkenő nyereségesség
A fórumon a vállalkozók a foglalkoztatás költségeinek emelkedését is komoly problémaként említették.
Makkos Péter szerint a munkavállalókhoz kapcsolódó adóterhek növekedése jelentősen emelte a vállalkozások kiadásait. Pilhofer István pedig arról beszélt, hogy az elmúlt években a vendéglátó vállalkozások profitabilitása folyamatosan romlott.
A résztvevők emellett az adminisztrációs kötelezettségeket is bírálták. Véleményük szerint a különböző előírások, dokumentációs feladatok és nyilvántartások jelentős időt és energiát vonnak el a tényleges szolgáltatástól és a vendégekkel való foglalkozástól.
A közlekedés is nehezíti a munkavállalást
A fórumon szóba kerültek a tömegközlekedés hiányosságai is.
A vállalkozók szerint a nem megfelelő közlekedési kapcsolatok akadályozzák az iskolába járást és a munkába jutást egyaránt, ami tovább szűkíti az elérhető munkaerő-kínálatot a térségben.
Egyre kevesebb a vállalkozás
Kertész Rezső, a somogyi KISOSZ korábbi társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis- és középvállalkozások nehéz helyzete miatt évről évre csökken a működő vállalkozások száma.
A résztvevők szerint a munkaerőhiány, a növekvő költségek, az adminisztratív terhek és a gazdasági bizonytalanság együttesen nehezítik a vállalkozások működését.
A kormány magyar munkavállalókkal enyhítené a munkaerőhiányt
A fórumon részt vett Csatári Ernő, a siófoki térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottságának alelnöke is.
Elmondása szerint a kormány elsősorban magyar munkavállalókkal kívánja kezelni a munkaerőhiányt. Ezt a célt szolgálhatják a várhatóan megnyíló uniós források és a bérlakásprogramok is.
A képviselő kiemelte: a Balaton térségét különösen érzékenyen érinti, hogy sok fiatal külföldön vállal munkát. Hozzátette, hogy a fórumon elhangzott javaslatokat és problémákat továbbítani fogja a kormányzat felé.
Térképen nézhetjük meg, mennyi az átlagbér a lakóhelyünkön
- olvassa el korábbi cikkünket!
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?