Munkateszt: kétségbe vonva

Bán György, Tiszadob polgármestere szerint a közmunka megszervezése sok gonddal jár, hiszen a finanszírozásra megpályázható pénzhez 10-30 százalék önerőt kell felmutatni. Az 5200 lakosú Szabolcs megyei nagyközségben például több mint kétszázan élnek szociális segélyből - a támogatás évente 42 millió forint -, ugyanakkor évente átlagosan alig 35-40 embert tudnak foglalkoztatni közmunkán. A polgármester azon a véleményen van, hogy a kisebb települések egyre rosszabb helyzetbe kerülnek amiatt, hogy felnőtt egy generáció, amelyik azzal nincs tisztában, mi a munka, ám azzal annál inkább, hogy a rendszeres szociális segély több mint a minimálbér nettó összege.
Bán György szerint a kötelező munkateszt bevezetése támogatható. Ő mégis a szkeptikusok táborát gyarapítja, mivel másfél éve is meghirdette a kormány, hogy szociális segélyt csak annak fizetnek, aki dolgozik is érte valamit, de a megvalósítás elmaradt.

Ugyanezt hiányolja Alsómocsolád első embere is. Dicső László arra hívta fel a figyelmet, hogy a segélyen élők 90 százaléka azért marad otthon, mert nem tud elhelyezkedni, és nem azért, mert nem képes, vagy nem akar dolgozni. Van közöttük persze olyan is, akinek nincs is szándékában elhelyezkedni - tette hozzá. Úgy véli, a legjobb megoldás az lenne, ha a segélyért cserébe munkát kellene vállalni az önkormányzatnál.
A munkapszichológus Juhász Attila nem számít arra, hogy a munkateszt a foglalkoztatás bővüléséhez vezetne. Számára nem világos, milyen teszttel akarják mérni a munkaképességet, a közmunka - a jellege és a tartalma miatt - ugyanis erre nem alkalmas. Hozzátette: a pszichikai alkalmasságot vizsgáló úgynevezett pszichometriai tesztek pedig nagyon drágák. Tapasztalatai szerint csekély az esélye annak, hogy versenyszférában olyan embert alkalmaznának, aki több éve segélyből él, hiszen nagy az előítélet velük szemben.

Népszabadság