Munkaügyi perszemle (3): Vállalkozóként kezelték, alkalmazott volt

A későbbi kereskedelmi igazgatót 2004 nyarán a mutatták be a cég vezérigazgatójának. A vállalat a férfi jövőbeni feladatát a kereskedelmi üzletág kialakításában szabta meg. A külkereskedelmi igazgató a megfelelő technikai feltételek hiányában nem használta irodáját: itt alkalmilag jelent meg, eredményeiről telefonon számolt be a felettesének.

Fix havi fizetésben állapodtak meg

A vezérigazgató visszavonulása esetére felajánlotta tisztségét a külkereskedelmi igazgatónak, ám a leköszönő vezető posztjára mást választottak. Utódja a 2004. októberi megállapodás szerint a felperest külkereskedelmi igazgatói poszt ellátásával és vezérigazgató-helyettesi teendőkkel bízta meg. A férfi a megállapodás szerint havi bruttó 200 ezer forintos díjazásban részesült, és havi prémiumként a bevétel 1 százalékát kapta volna.

Elmaradt munkabére miatt írásban reklamált

Ám a cégnek ez idő alatt nem voltak külkereskedelmi bevételei. A külkereskedelmi igazgató e-mailben kérte először írásban munkajogi helyzetének rendezését, elmaradt munkabére kifizetését. Levelében a megállapodás szerint ígért, havi bruttó 200 ezer forintos fizetésre hivatkozott. December elejei levelében a 2004. augusztustól decemberig terjedő időszak elmaradt munkabérét kérte.

A reklamáció után visszavonták megbízását

A cég a levélre reagálva 2005 januárjában visszavonta a férfi "megbízását". A vezérigazgató azt is közölte: a cég a külkereskedelmi bevételeinek hiányában megbízási díjat sem fog fizetni. A külkereskedelmi igazgató következő évben, keresetében bírósághoz fordult: a 2004. augusztus és 2005. január közötti időszakra havi 200 ezer forintos bérrel és késedelmi kamataival 940. 000 forintot követelt a cégtől.

A bíróság azt vizsgálta: létrejött-e a munkaviszony

A bíróság elsőként azt mérlegelte: létrejött-e a felek között munkaviszony. Ennek eldöntéséhez Munka Törvénykönyvének 75/ A. §.-át tekintették irányadónak, amely kimondja: a szerződés típusát-hogy vállalkozói szerződésről, vagy alkalmazotti jogviszonyról van-e szó-elnevezésétől függetlenül az eset összes körülményeire tekintettel kell vizsgálni.

A férfi munkaköre kizárta a vállalkozói státuszt

A bíróság szerint döntő, hogy a férfit külkereskedelmi igazgatóként foglalkoztatták, a vezérigazgató-helyettesi kinevezés is munkaszervezetben végzett feladatként értelmezhető. A férfi így feladatait egyéni vállalkozóként nem láthatta el. Mivel a felek a munkakörben kifejezetten megállapodtak, nem érv a vállalkozói megállapodás mellett, hogy kötetlenül látta el feladatát a kereskedelmi igazgató. Az ugyanis munkáltatói hatáskör, mennyire szerez érvényt akaratának a munkaviszonyban.

A munkáltatónak fizetnie kellett

A bíróság a céget 235 ezer forint és annak 2004 október 15-től esedékes késedelmi kamatainak 15 napon belüli megfizetésére kötelezte, mivel a bírósági határozat szerint egyértelmű, írásbeli megállapodás hiányában a külkereskedelmi igazgatót a fenti időszakban minimálbér illethette meg.

Takács Gabriella 2006. szeptember 29.