Munkavállalás - nagyobb német szigor

Munkavállalás – nagyobb német szigor 2005. február 18. " class="kapcsszoveg">Faragó József, Molnár József Az európai munkaerőpiac liberalizációjának küszöbén a története egyik legsúlyosabb munkanélküliségi rátájával küszködő Németország éppen szigorításokat fontolgat a kelet-európai munkavállalókkal szemben. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy épp a német kormány jelentette be, fel akar lépni az olcsó kelet-európai munkaerő tömeges foglalkoztatása ellen. A Die Welt ugyanis nemrégiben megszellőztette, a szövetségi munkaügyi hivatal pedig nem sokkal később megerősítette, hogy Németországban az idén januárban 5,037 millió munkanélkülit tartottak nyilván. Márpedig ilyen mértékű állástalanságra Hitler hatalomra jutása, vagyis 1933 óta nem volt példa Németországban.Berlin intézkedéseket fontolgatA legfrissebb terveket a Financial Times Deutschland szellőztette meg, mégpedig a gazdasági minisztérium szóvivőjére hivatkozva, mondván a német kormány intézkedéseket fontolgat az olcsó kelet-európai munkaerő tömeges németországi foglalkoztatása ellen. A döntés azért sem meglepő, mert Németország egy korábbi döntés értelmében már korábban is korlátozta a munkavállalást a tavaly májusban EU-taggá vált közép- és kelet-európai országok polgárai számára, ha csak hét évnyi, úgynevezett átmeneti időre is.Ugyanakkor a szolgáltatások szabad áramlását eddig nem szabályozták. A német lap cikke szerint a kormány most hozzányúlna az unió egyik alappilléréhez, amennyiben korlátoznák a szolgáltatások áramlását, még abban az esetben is, ha vállalkozás áll mögöttük. A szakszervezetek szerint ugyanis sok munkáltató visszaélt a lehetőséggel, így illegálisan olcsó kelet-európai munkaerőt foglalkoztatott.Alvállalkozók vagy munkaerő-kölcsönzők?A szolgáltatásokban dúló szabadság különösen a német élelmiszeriparban keltett nagy felháborodást. Az illetékes szakszervezet, az NGG szerint ugyanis több mint 20 ezer húsipari munkás vesztette el állását az olcsó kelet-európai konkurencia miatt. Az NGG a továbbiakban arra is figyelmeztet, hogy ami a húsiparban történik, az még csak a kezdet.Ahogy Markus Dieterich, az NGG szakértője fogalmazott: a munkaadók számára szinte paradicsomi lehetőségeket kínál a költségcsökkentésre az a körülmény, hogy mindenütt, ahol egyszerű, szabványosított tevékenységet végeznek, fel lehet váltani a németeket olcsó munkaerővel. A német húsiparban gyakori, hogy kelet-európai alvállalkozásokat bíznak meg hústermeléssel, s ezek az alvállalkozások sűrűn kölcsönöznek munkásokat német vállalatoknak, ahol 3 eurós órabérért dolgoznak, miközben a német munkás órabére körülbelül 11 euró.22 millió munkahelyAz Európai Bizottság jelentése szerint az 1997 és 2001 közötti kedvező gazdasági növekedési időszakot követően kialakult gazdasági lejtmenet a munkaerőpiac teljesítményére is jelentős hatással volt, ezért lelassult az uniós foglalkoztatási célok teljesítése. A kialakult helyzetet jól jellemzi, hogy a 2010-re kitűzött 70 százalékos általános foglalkoztatási szint eléréséhez Európának több mint 22 millió új állást kellene teremtenie. Ráadásul úgy, hogy a 2005-re megjelölt 67 százalékos időszakos foglalkoztatási célt az EU képtelen volt teljesíteni.Hogy döntenek a tizenkettek?A német kormányt sürgeti az idő, mert lassan félidejéhez érünk annak a kétéves időszaknak, melynek végén a régi uniós tagországoknak nyilatkozniuk kell a munkaerő-piaci korlátozás megszüntetéséről, vagy megtartásáról. Mint ismeretes, eddig csupán Svédország, Írország, valamint az Egyesült Királyság engedélyezte a tavaly májusban csatlakozott új tagországok állampolgárainak, hogy korláltlanul munkát vállaljanak. Így a 15 régi európai uniós tagország közül 12-ben még ezután kell majd dönteni a külföldi tagállamokból érkezők foglalkoztatási stratégiájáról.A tizenkettek többsége ugyan fenntartotta a korlátozásokat, de tapasztalható némi elmozdulás a liberó irányába. Nem így Németországban, amely története egyik legsúlyosabb mértékű munkanélküliségével küzd.