A gyerekek egyre kevésbé értik, amit olvasnak: tanulási válságban a világ, de egy ország kivétel

Globális tanulási válság bontakozik ki

A PISA-felmérés 15 éves diákok szövegértési, matematikai és természettudományos teljesítményét méri. A 2025-ös mérésben 91 oktatási rendszer mintegy 760 ezer tanulója vett részt.

A Válasz Online cikke szerint

a friss eredményekből nem csupán a magyar oktatás problémái rajzolódnak ki, hanem egy globális tanulási válság is.

A magyar diákok mindhárom területen az OECD átlaga alatt teljesítettek. Szövegértésből a magyar eredmény három év alatt 473-ról 452 pontra esett, ami a mérés kezdete óta a legalacsonyabb magyar érték.

A visszaesés nem magyar sajátosság. Az OECD-országok átlagosan 14 pontot veszítettek szövegértésből és 9 pontot matematikából 2022-höz képest. A korábban etalonnak számító Finnország eredménye is jelentősen romlott: szövegértésből 16, matematikából 15 ponttal lett gyengébb.

Több képernyő, kevesebb elmélyült olvasás

A romlás különösen a hosszabb szövegek feldolgozását, az információk összekapcsolását, értékelését és mérlegelését igénylő feladatokat érinti. A PISA adatai arra utalnak, hogy gyengült a diákok figyelme, kitartása és a nehéz feladatokkal szembeni önbizalma.

Közben az olvasási szokások is megváltoztak. A szépirodalom, a nyomtatott újságok és magazinok olvasása visszaszorult, miközben nőtt a közösségi oldalak, a videojátékok és az online információkeresés szerepe. A rövid, megszakításokkal teli digitális tartalmak másfajta figyelmet igényelnek, mint egy hosszabb szöveg vagy regény követése.

A digitális eszközök az iskolákban is jelen vannak, ám ugyanazon a képernyőn, amely a tanulást segítheti, ott van a cset, a játék és számos más figyelemelterelő lehetőség is.

Az AI megspórolhatja a gondolkodást

A mesterséges intelligencia újabb kihívást jelent. Egy chatbot összefoglalhat egy szöveget, elkészítheti egy fogalmazás vázlatát, vagy akár az egész dolgozatot is. Ezzel azonban éppen az a szellemi munka maradhat el, amelynek során a diák megtanul olvasni, szelektálni, összefüggéseket felismerni és önállóan fogalmazni.

Egy közel ezer török középiskolás bevonásával végzett kísérletben a hagyományos, ChatGPT-szerű segítőt használó diákok az önálló számonkérésen 17 százalékkal gyengébben teljesítettek a kontrollcsoportnál. A tanári irányítással kialakított, rávezető segítséget adó AI esetében ez a hátrány nem jelentkezett.

A PISA 2025-ben már arra is rákérdeztek, hogyan használják a diákok a chatbotokat. A részt vevő oktatási rendszerek többségében a tanulók több mint fele használta őket valamilyen iskolai feladathoz. A szinte naponta vagy még gyakrabban AI-t használók azonban gyengébb természettudományos eredményeket értek el.

Az AI önmagában nem magyarázza a több mint egy évtizede tartó szövegértési romlást, hiszen a chatbotok csak 2022 végén terjedtek el széles körben. Egy már zajló folyamatra azonban új kockázatot jelenthetnek.

Nem mindenhol romlik az oktatás

A visszaesés nem minden országban azonos. Törökország mindhárom területen javított 2022-höz képest, Szlovákia pedig szövegértésből megőrizte korábbi eredményét.

A legérdekesebb kivétel azonban Anglia. Az angol diákok szövegértésből 497, matematikából 492, természettudományból pedig 516 pontot értek el. A szövegértési és matematikai eredmények magas szinten stabilak maradtak, miközben a természettudományos teljesítmény javult.

Ez azért is figyelemre méltó, mert az Egyesült Királyságon belül sem egységes a kép: Anglia mindhárom területen megelőzi Skóciát, Walest és Észak-Írországot.

A tudás újra fontos lehet

Az angol eredmények kapcsán előtérbe került az úgynevezett „knowledge-rich”, vagyis tudásközpontú oktatás. Ennek lényege, hogy az iskola ne csak általános készségeket fejlesszen, hanem gondosan kiválasztott, egymásra épülő ismereteket is adjon át.

A megközelítés hívei szerint

a kritikus gondolkodás, a kreativitás és a problémamegoldás sem működik megfelelő háttértudás nélkül.

Ahhoz ugyanis, hogy valaki megértsen egy összetett szöveget vagy felismerjen egy hibás érvet, tudnia kell, miről van szó.

Angliában a 2013-ban bevezetett tanterv ennek megfelelően több konkrét tantárgyi tudást írt elő. Bővítették például a tanítandó történelmi korszakok és civilizációk körét, az irodalmi képzésben pedig meghatározott művek, köztük teljes 19. századi regények feldolgozása is követelménnyé vált.

A reformot Michael Gove oktatási miniszter és Nick Gibb államtitkár képviselte. A tudásközpontú megközelítés mellett ugyanakkor más változtatások is történtek:

• szigorúbb vizsgakövetelmények,
• erősebb külső ellenőrzés,
• a pályakezdő tanárok szakmai támogatása
• és a pedagógusok közötti tudásmegosztás

is része volt a reformnak.

Magyarországon is újra előkerülhet a vita

Az angol példa nem jelenti azt, hogy a tudásközpontú oktatás önmagában megoldja az oktatási problémákat. Magyarországon ráadásul mások a kiindulási feltételek, többek között a társadalmi és etnikai szegregáció, az iskolák közötti jelentős különbségek és a szétaprózódó iskolarendszer miatt.

A tudás és a kompetenciák azonban nem feltétlenül egymás ellenfelei. A kevesebb, de gondosan kiválasztott és alaposabban feldolgozott tananyag éppen úgy szolgálhatja a kompetenciafejlesztést, mint a megfelelően felépített gyakorlás.

A PISA eredményei és az AI terjedése egyre fontosabb kérdést vetnek fel: hogyan lehet úgy felkészíteni a fiatalokat a jövő munka világára, hogy közben ne veszítsék el azt az önálló tudást és gondolkodási képességet, amely az AI értelmes használatához is nélkülözhetetlen?

Radikális lépésre szánta el magát Nagy-Britannia: jövő tavasztól a 16 év alattiak nem használhatják a legnépszerűbb közösségi oldalakat. - olvassa el korábbi cikkünket! 

Cikk forrása: Válasz Online

Kép forrása: magnific