Nem valószínű, hogy a különadó miatt elmennek a vállalatok

Az egyes szektorok nagyvállalataira kivetett különadó-csomag elsődlegesen a 2010-es költségvetés rendbetételét szolgálja - nyilatkozta Csaba László a Duna Televíziónak. A 3,8 százalékos hiánycélhoz képest az első félév ténye 5,6 százalék, amihez még további kiesések jöttek a nyáron, a bankoktól beszedett adó, és az olajtársaságtól beszedett járadék-különbözet ellenére is. Ez azt jelenti: ha nem akarunk kétszer akkora hiányt produkálni, mint amit az unió elvár tőlünk, akkor valamit idén még csinálni kell - mondta a közgazdász, hozzátéve: kiadáscsökkentéssel azért sem érdemes próbálkozni, mert annak átfutási ideje van, és nem takarítanánk meg vele semmit az idén.

Adót tovább emelni nem lehet, tehát maradnak ezek az egyedi terhelések, amiket a kormány kitalált - érvelt a szakember. A számok ismeretében kimondható - tette hozzá -, hogy a kormányzat a következő két évre is egyfajta "párnát" képezett magának, hogy legyen miből az adócsökkentést fedezni.

A stratégia céllal itt lévők nem mennek el

Általában azok a vállalatok szoktak elmenni az országból, amelyeknek a bérelőnye megszűnt, vagy akik pusztán az adóelőnyért voltak itt. Olyanok, akik stratégiai okokból vannak nálunk, mint a bankszektor vagy a távközlési szektor cégei, nem valószínű, hogy elmennének az országból - lévén dinamikusan bővülő és páratlanul profitábilis szektorok - reagált a Heti Hírmondó felvetésére Csaba László

"Fognak panaszkodni, fognak lobbizni, megpróbálnak Brüsszelben és másutt intézkedéseket megtámadni. Ágazati adókat az Európai Unió nem ismer, a versenypolitikával ez ellentétes, ezért könnyen előfordulhat, hogy éppen a távközlésre vonatkozó adó viszonylag hamar elbukik akár a Bizottságnál, akár az európai bíróságon" - érvelt a szakember.

Ám ha a cél az idei költségvetési lyukak betömése, az idei egyensúlyjavítás megvan - nem valószínű, hogy az európai bíróság még az idén elkezd a Magyar Telekom-adóval foglalkozni - tette hozzá.

Áthárítástól kell-e tartani?

Átháríthatják-e a különadó miatti költségeiket vagy a profit elmaradását - a politika ellentétes előjelű ígéretei mellett is - az ügyfelekre az érintett vállalatok? - hangzott Heti Hírmondó felvetése. Csaba László úgy reagált: végső soron mindig mindent a lakosság fizet meg. Az kérdés, hogy elég erős-e a verseny Magyarországon ahhoz, hogy az áthárítást megakadályozza.

Egy az egyben áthárítani nem tudják, de teljes egészében lenyelni sem fogják - összegezte a véleményét a közgazdász-professzor.

A banki szektorban erős a verseny, a nagyon fizetőképes ügyfelek el tudnak menni az internet-bankolással külföldre. Aki meg nem fizetőképes, azoknál a terheket növelni nem lehet, hiszen csak egyre több lenne a fizetésképtelen vevő. A távközlésben hasonló a helyzet - erős verseny jellemző - hangzott az érvelés.

Úgy látja: a kereskedelemben is nagy a verseny, vannak korlátai az áthárítás lehetőségének. Egyébként naivitás azt gondolni, hogy az állam meg tudja határozni a sok millió gazdasági szereplő közti egyensúlyi- és erőviszonyokat. Viszont az élelmiszer-kereskedelemben akkora a verseny, hogy ha valaki elkezd trükközni, akkor sok vevőt veszíthet viszonylag kevés pénzért. Ha jól meggondolja és kellően hosszú távra gondolkodik, akkor inkább elvisel egy profitcsökkenést, mintsem hogy elveszítse a nagyon árérzékeny vevőit - hangzott az érvelés.

"Az állam a békekölcsönt is visszafizette, de nagy késéssel és előnytelen feltételekkel"

A magán-nyugdíjpénztáraknak való járulék-átutalás ideiglenes felfüggesztéséről Csaba László kérdésre válaszolva azt mondta: a szabályozás részleteiről még keveset tudni, viszont ez az összeg a magánpénztárakban fog hiányozni. "A magánpénztár a be nem folyt tőke után nem fog nyugdíjhozamot fizetni, ez elveszett. A járulékok visszapótlása az állam részéről nincs kizárva, az állam végül kifizette a békekölcsönt is, de nagy késéssel és előnytelen feltételekkel. Ha az állam visszapótlási gondolata komoly lenne, akkor nem vennék el a járulékokat, mert rossz üzlet kamatra pénzt felvenni. Egyébként a magyar állam a piacon annyi pénzt vesz fel, amennyit akar" - mondta Csaba László.

Kijelentette: mind a kötelező, mind a magán ágon nyugdíjpénztár-tag marad a jövőben is. "Azt gondolom, hogy egy olyan befektetés, amit professzionális befektetők a tőkemegtérülés szempontjai szerint kamatoztatnak, csak jobb lehet olyannál, ahol az úgynevezett szolidaritási elv, tehát a >>nem tudjuk, kitől vesszük el, de még biztos, hogy idén elköltjük<< szempont érvényesül". Ennél csak jobb befektetés lehet mindaz, ahol elszámolás van. Az államot nem tudjuk elszámoltatni, a magánpénztárat el tudjuk számoltatni" - nyilatkozta Csaba László a Duna Televízióban.