Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 4 éve

Németországban átalakult a pártrendszer 2017-ben

A 82 milliós országban a legutóbbi, októberi adatok szerint már 44,6 millióan dolgoznak, szemben az egy évvel korábbi 43,9 millióval - írja az MTI.

"Na most akkor kielemezzük a választásokat" - mondta Angela Merkel 12 héttel a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után, advent második vasárnapján, december 10-én pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőségi értekezletén. A Die Welt című lap beszámolója szerint több résztvevő úgy értékelte, hogy előadásában a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) új "erős embere", Markus Söder álláspontjára helyezkedett, aki számos alkalommal kifejtette, hogy a CDU/CSU rossz választási eredménye a menekültpolitikának tulajdonítható.

Mások szerint a pártelnök-kancellár adventre halasztott számvetése nem volt ennyire egyértelmű, de az biztos, hogy közeledett bírálóihoz - írta a Die Welt, hozzátéve, hogy Angela Merkel gyakran nem veszi figyelembe, de mindig pontosan érzékeli pártja hangulatát.

A CDU vezetője a mérlegkészítés halogatásával "kifékezte" a gyenge eredmény miatt támadt elégedetlenséget, és az év végére stabilizálta helyzetét. A liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) és a Zöldekkel folytatott kormányalakítási tárgyalások irányítójaként még bírálói körében is elismerést vívott ki, így a CDU/CSU ismét szinte teljes egységben áll ki mögötte, jóllehet a pártok színe alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány gondolata elbukott, mert az FDP kivonult a tárgyalásokról.

A CSU a CDU-nál is rosszabbul szerepelt a szeptemberi Bundestag-választáson, és vezetője, Horst Seehofer kevesebb sikerrel járt, mint Angela Merkel. A pártot és a bajor tartományi kormányt 2008 óta vezető politikus elveszítette hatalma egy részét, a miniszterelnöki pozíciót kénytelen átadni Markus Södernek.

A harmadik kormánypártot, a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) is megrázta a minden korábbinál gyengébb választási eredmény. Szeptember 24. óta állandó a forrongás, egyelőre nem látni, hogy a kormányzás folytatását, vagy az ellenzékbe vonulást pártoló erők kerülnek-e többségbe, és azt sem, hogy meddig maradhat elnök Martin Schulz.

A kutatóintézeti felmérések és szakértői elemzések mind azt jelzik, hogy a kormánypártok gyengülésében meghatározó szerepe volt a menekültpolitikának, és az is a migrációs válságra vezethető vissza, hogy első alkalommal vált a szövetségi szintű politika tartós tényezőjévé egy erő a CDU/CSU-tól jobbra elhelyezkedve. Ez az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt, amelynek megjelenésével, illetve az FDP visszatérésével minden eddiginél több, 7 párt szerzett képviseletet a Bundestagban.

A pártszerkezet tagoltságának erősödése és az eddigi kormánypártok gyengülése révén rekordhosszúságúra nyúlik a kormányalakítás. Az eddigi csúcs 86 nap volt, 2013-ban állította be a CDU/CSU és az SPD. Az év végén úgy tűnik, hogy ismét ez a három párt alakíthat kormányt, talán húsvétra. Ez a fejlemény az egyik legtekintélyesebb német lap, a Der Spiegel című hírmagazin szerint azt jelenti, hogy Németország nagykoalícióból a "kiskoalíció", avagy a "vesztesek koalíciója" felé sodródik.

Általánosabb, nemzetközi kitekintésben szemlélve az látszik, hogy tipikus nagykoalíció utáni választási eredmény született: a néppártok gyengültek, a rétegpártok előretörtek. Az AfD megerősödésével pedig Németország 2017-ben tipikus nyugat-európai ország lett: betagozódott azon demokráciák közé, amelyekben a jobbközéptől jobbra is van jelentős politikai tényező.

Közben tovább folytatódott a 2010-ben kezdődött gazdasági fellendülés, amely a foglalkoztatottság bővülése és a fizetések emelkedése révén már nemcsak az exportra támaszkodik, hanem a belső fogyasztásra is. A 82 milliós országban a legutóbbi, októberi adatok szerint már 44,6 millióan dolgoznak, szemben az egy évvel korábbi 43,9 millióval. A legfejlettebb déli, délnyugati vidékeken sokhelyütt 3 százalék alá süllyedt a munkanélküliség, ami teljes foglalkoztatottságot jelent.

A fellendülés széleskörű elégedettséggel jár együtt, ami leginkább azokra jellemző, akik "a hátukon viszik az országot". Ez a középnemzedék, a 30-59 év közötti korosztály, amelynek 79 százaléka jónak, vagy nagyon jónak értékeli az életminőségét a német biztosítótársaságok szövetségének (GDV) novemberben ismertetett felmérése szerint.

A GDV megbízásából az Allensbach közvélemény-kutató intézet által készített felmérés szerint mindössze 17 százalék érzi úgy, hogy életminősége és gazdasági helyzete romlott az utóbbi 5 évben, és az egy évvel korábbi 29 százalékról 23 százalékra csökkent a munkájuk elvesztésének kockázata miatt aggódók aránya. Mindez azt jelenti, hogy a német középnemzedék minden eddiginél jobbnak tartja a helyzetét, az anyagi vonatkozású aggodalom szintje pedig történelmi mélypontra süllyedt.

A felmérés azt is kimutatta, hogy 56 százalék pozitívan értékeli az állam működését, és csupán 27 százalék viszonyul túlnyomórészt negatív érzelmekkel az államhoz. Ugyancsak pozitív az Európai Unió megítélése: 49 százalék szerint az EU javítja a középnemzedék boldogulási esélyeit, és csak 6 százalék szerint rontja.

Hasonló adatokat mutat számos további, az egész társadalomra kiterjedő felmérés. A Nielsen piackutató társaság például egy karácsony előtt ismertetett vizsgálatában kimutatta, hogy a németek 65 százaléka jónak, vagy nagyon jónak ítéli a munkaerőpiaci kilátásait, és míg alig egyharmaduk, 27 százalékuk a takarékoskodásra helyezi a hangsúlyt, 49 százalék úgy véli, hogy most kell megvásárolni mindazt, amire szükség van, vagy ami vonzó.

Ez a többi európai országban mért adattal együtt azt mutatja, hogy "a klisékkel ellentétben Németország vásárol, és Európa spórol" - írta jelentésében a Nielsen.

MTI

  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
  • 2021.10.07Jólét és hatékonyság? Mentálhigiénés nagykövet program! Képzést minden olyan vezetőnek, vezetői csapatnak, akik szeretnének tudatosan, hatékonyságot, jólétet növelni a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.10.12XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia – 9 kreditpont A Wolters Kluwer Hungary legnagyobb éves rendezvénye idén válik nagykorúvá. Ezúttal is a megszokott, színvonalas szakmai programokkal és felejthetetlen közösségi élményt ígérve várjuk a munkajoggal foglalkozókat a Dunakanyar szívében. A rendezvényen az ügyvédek és jogtanácsosok 9 kreditpontot szerezhetnek! Részletek Jegyek
  • 2021.10.20Hibrid munkavégzés, távmunka, munkaidő, pihenőidő és egyéb aktuális kérdések a munkajogban Jöjjön el, és tájékozódjon élőben dr. Fodor T. Gábortól a terület egyik jeles szakértőjétől. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Szlovéniában a home office-hoz is védettségi igazolás kell

Azoknak is védettségi igazolással kell rendelkezniük Szlovéniában, akik otthonról végzik a munkájukat - közölte a Munka- és Családügyi,... Teljes cikk

Szlovénia is meglépte: csak oltottak dolgozhatnak az állami hivatalokban

Csak oltási és gyógyulást tanúsító igazolással végezhetik a munkájukat az állami hivatalokban dolgozók Szlovéniában - jelentette ki Bostjan... Teljes cikk

Iposz: a hitelmoratórium meghosszabbítása segítség a rászoruló kisvállalkozásoknak

Az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke szerint a magyar kisvállalkozásoknak sokat kell még fejlődniük pénzügyi ismeretekből. Teljes cikk