Ombudsmani javaslat a megváltozott munkaképességűek ellátására vonatkozó törvény módosítására

A közleményben felidézték: 2012-től a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény alapjaiban alakította át az ellátórendszert, egészségbiztosítási ellátás váltotta fel a korábbi nyugdíjszerű ellátást. Míg korábban a jogosultságot döntően a szolgálati idő alapján állapították meg, addig az új rendszerben az már nem számít, csak a kérelem benyújtása előtti 15 év egészségbiztosítási járulékfizetéssel lefedett biztosítási ideje.

Emiatt vannak olyanok, akiknek bár a megbetegedésük előtti időszakból hosszú szolgálati idejük van, a betegségük miatt nem tudják teljesíteni a megváltozott feltételeket, és önhibájukon kívül kiestek az ellátórendszerből.

Ugyanígy jártak azok is, akik évekig olyan ellátást kaptak - például ápolási díj, aktív korúak ellátása -, amelyből nem vonnak egészségbiztosítási járulékot - fűzték hozzá. A korábban ápolási díjban részesültek aránya magas azok között, akik nem jogosultak az új törvény szerinti ellátásra.

Székely László jelezte: az Emberi Erőforrások Minisztériuma végrehajtott ugyan kisebb korrekciókat a feltételrendszerben, de ezek nem voltak elégségesek a helyzet megfelelő rendezésére. Ez súlyos hiányosság, hiszen így előfordulhat, hogy egy hozzátartozóját évtizedeken keresztül ápoló ember megrokkan, és az ápolást nem tudja tovább végezni, viszont az ellátásra sem számíthat.

Teljesíthetetlen feltételek?

Az alapjogi biztos jelentésében rámutatott arra, hogy a törvény szerint - a korábbi szabályozással ellentétben - nincs lehetőség kivételes méltányosság gyakorlására. Az emberi méltósághoz való jog oldaláról nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nyugdíjszerű rendszer egészségbiztosítási alapokra helyezése részben vagy egészben önhibájukon kívül zárta ki az ellátásból a rászorulók ezreit - hangsúlyozta.
Kiemelte, a törvényalkotó részéről legitim cél a visszaélések kiküszöbölése, de nem támaszthatóak az érintettek számára szubjektíve teljesíthetetlen feltételek.

A jelentésben kitért arra is: a gyakorlatban bizonytalan annak megítélése, hogy a gyes folyósításának idejére kapott fizetés nélküli szabadság társadalombiztosítási szempontból foglalkoztatási jogviszonynak minősül-e, így a törvény szerint a jogosultságoknál figyelembe vehető-e ez az időszak.

Az ombudsman felkérte Balog Zoltán szakminisztert: kezdeményezzen jogszabály-módosítást, hogy a biztosítási időtartam számításakor lehetőség legyen az egyéni szempontok méltó figyelembevételére, és annak megelőzésére, hogy valaki önhibáján kívül kerüljön ki a rendszerből. Azt is kérte, hogy egyértelműen rögzítsék: biztosítási időnek minősül a gyermek gondozásához nyújtott támogatás idejére kapott fizetés nélküli szabadság.