Önkéntes nap az ELTE-n

A pedagógiai és pszichológiai kar által szervezett rendezvényt a tervek szerint ezentúl minden évben megtartják. Az önkéntes nap szervezői Add Tovább ELTE elnevezéssel mozgalmat indítottak és létrehozták az intézmény szervezőközpontját, amely egyebek mellett az önkéntesség népszerűsítésével, az önkéntesek közvetítésével és programok szervezésével foglalkozik.

Perjés István stratégai dékánhelyettes a rendezvény megnyitóján arról beszélt, hogy a fiatalokat meg kell tanítani az önkéntességre, annak szépségére. Mint hangsúlyozta: az ember úgy tud szabad lenni, ha vannak álmai, ezek megvalósításához pedig mindig kell segítség.

Az ELTE rendezvényén nemcsak oktatással kapcsolatos önkéntes munkákat mutattak be a civilek. Bakai Kristóf, a Budapesti Önkéntes Polgári Védelem képviseletében elmondta: a náluk jelentkező önkéntesek lehetőséget kapnak arra, hogy szervezett formában, felszerelve és felkészítve vegyenek részt katasztrófák felszámolásában.

Az önkénteseik által végzett feladatokra példaként említette, hogy ők végezték a lakossági tájékoztatást több korábbi gázrobbanásnál és gázömlésnél, a madárinfluenza-járvány idején az állatok tetemeit gyűjtötték be, a kolontári iszapkatasztrófa után pedig eltűnt embereket kerestek.

Földváry István a Váci Piarista Gimnáziumban zajló, kötelezően előírt önkéntes munkáról beszélt. Közlése
szerint a 10. évfolyam tanulóinak - a szüleikkel egyeztetve - tették kötelezővé, hogy kéttagú csoportokban heti egy alkalommal nagyjából fél éven keresztül segítő munkát végezzenek. A lehetséges önkéntes munkák közül a diákok választhattak, voltak, akik kórházi elfekvőben segítettek, mások óvodákban, iskolákban foglalkoztak gyerekekkel.

Földváryné Molnár Mária arról számolt be: az első önkéntes munkára kötelezett évfolyam diákjai részéről voltak ugyan ellenvélemények, de végül pozitív tapasztalatokkal zárták a programot, toleránsabbak, empatikusabbak lettek és növekedett az önbizalmuk is. Azóta a programra olyan diákok is jelentkeznek, akiknek a segítő munka még nem is lenne kötelező - tette hozzá.

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány egyik programjában is fiatalok végeznek önkéntes munkát: rövid vagy hosszú távon közösségi projekteket valósítanak meg környezetük, a helyi közösség érdekében. Matolcsi Zsuzsa hangsúlyozta: alapítványuk egyik elsődleges célkitűzése, hogy a 14-25 éves korosztályt felkészítse az aktív állampolgári létre. Ehhez elengedhetetlen, hogy a fiatalok elsajátítsák az alapvető demokratikus viselkedésformákat, illetve fejlesszék demokratikus készségeiket.

Székely Mózes, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) ügyvezető elnöke előadásában hangsúlyozta: önkéntesek nélkül az egyetemi sportegyesület sem tudna működni, sportáganként öt-tíz segítőjük van folyamatosan. Kizárólag önkéntesek dolgoznak a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványnál, amely a többi között ingyenes, 24 órás telefonvonalat működtet olyan gyermekeknek, serdülőknek, fiataloknak, akik veszélyhelyzetben vannak, illetve olyan felnőttek számára, akik aggódnak a gyermekeikért.

Sági Zenina előadásából kiderült, hogy a helyi építészeti, természeti értékek megőrzésére és a lokálpatriotizmus erősítésére létrejött Wekerlei Társaskör Egyesület önkéntesekkel több ezres ingyenes rendezvényeket szervez, ötezer példányban ingyenes újságot készít és honlapot is működtet.

Koczka Kornélia saját példája alapján azt tanácsolta a pályakezdőknek, hogy vállaljanak önkéntes munkát. Ezt azzal indokolta, hogy pályakezdő munkanélküliként jelentkezett jelenlegi munkahelyére, az Artemisszió Alapítványhoz, ahol fél év önkéntes munka utén véglegesítették.