Orbán a munkahelyteremtésről és a külföldi munkavállalásról

A miniszterelnök a következő célkitűzéseket fogalmazta meg:

Az európai uniós pénzek 60 százalékát a vállalkozói világba fogjuk irányítani, kiemelten a kis- és középvállalkozóknak, nagyvállalatok csak speciális esetekben és ritkán részesülhetnek ebből a forrásból.

Az elmúlt hét évben az uniós források 16 százalékát kapták a kis- és közepes vállalkozások, ez akkor valósulhat meg, ha van elegendő olyan vállalkozó Magyarországon, akinek van piacképes terméke vagy szolgáltatása, és úgy gondolja, hogy érdemes fejlesztenie.

A kormány elődeivel ellentétben azt képviseli, hogy lehet olyan gazdaságot építeni Európában a 21. században is, ahol mindenki tud dolgozni, Lehet, hogy nem éppen azt a munkát találja, amihez éppen kedve volna, ami a vágyálmai között szerepelt, vagy amit a legjobban fizetnek, ahol a legboldogabbnak érezné magát, de legalább valamilyen munkája legyen.

Aki nyelveket akar tanulni, máshol akar munkát vállalni, magasabb fizetést remél külföldön, vagy itthon nincs munkája, vagy külföldön remél állást, az hadd próbálkozhasson. Ez nem egy magyar jelenség, ezt a magyar politikában még nem értik, ha az ember elmegy Spanyolországba vagy Portugáliába, akkor ugyanezt fogja látni.

Komoly kihívás Magyarország számára is, hogy a gazdagabb országok magasabb béreikkel elszívják a szegényebb országok jól képzett munkaerőit, egyetlen megoldás van, hogy olyan gyorsan kell fejlődnünk, hogy utolérjük bérek szempontjából a leggazdagabb országokat.

Becsléseik szerint 600 milliárd forint az az összeg, amelyet a külföldön dolgozók évente hazaküldenek, ami óriási erőforrás a magyar gazdaság számára.