Ötmillió német munka nélkül

Ötmillió német munka nélkül 2005. február 2. FigyelőNet Hetvenkét éve, 1933 óta nem volt ennyi ember munka nélkül Németországban. A munkanélküliség magas és a foglalkoztatottság alacsony szintje az unió más országaiban, így Magyarországon is komoly gond. hirdetés Ön mit szól hozzá? Előbb a Die Welt szerdai száma kiszivárogtatta, a szövetségi munkaügyi hivatal pedig kisvártatva megerősítette, hogy Németországban januárban 5,037 millió munkanélkülit tartottak nyilván. Ilyesmire 1933 óta nem volt példa, ahogyan az is rendhagyó, hogy decemberről januárra durván félmillióval több munkanélkülit számoltak össze.A múlt év utolsó hónapjában ugyanis 4,464 millió munkanélkülit regisztráltak, de akkor még nem lépett életbe az a törvény, amelynek értelmében az eddig szociális segélyből élő, munkaképes embereket is munkanélküliként tartják nyilván. Az egy hónap alatti több mint félmilliós (573 ezres) növekményre tehát részben ez a magyarázat. Az ötmilliós lélektani határ átlépését már néhány napja megjósoló Wolfgang Clement gazdasági miniszter becslése szerint az új statisztikai számítás 200 ezerrel növelte a munkanélküliek számát januárban. Szezonális kiigazítással 227 ezerrel nőtt az állástalanok száma, a szövetségi munkaügyi hivatal szerdai adatközlése szerint, kiigazítás nélkül pedig a munkanélküliség aránya 12,1 százalékos volt januárban, a decemberi, 10,8 százalék után. Az arány ugyan jóval kisebb a harmincas évek elején elért 30 százaléknál, mert most a lakosság és a munkaerő sokkal nagyobb, de az öt milliót meghaladó abszolút létszám 72 éves rekordnak számít. Mindenhol súlyos probléma A munkanélküliség magas és a munkaképes korúak foglalkoztatási szintjének alacsony rátája az unió számos országában komoly problémát jelent. Az Európai Bizottság január utolsó hetében publikált, 2004-2005-ös évre szóló Közös Foglalkoztatási Jelentése (KFJ) például aggasztónak tartja a termelékenységnövekedés drámai visszaesését, különösen a régi tagállamokban. A Bruxinfo által idézett dokumentum szerint az unió tagállamai kevés haladást tettek az Európai Foglalkoztatási Stratégia által megjelölt hármas cél - a teljes foglalkoztatás, a munka minőségének és termelékenységének javítása, valamint a társadalmi kohézió és bevonás erősítése – elérésére. Jelentésében a Bizottság megjegyzi, hogy az 1997 és 2001 közötti kedvező gazdasági növekedési időszakot követően a gazdasági lejtmenet a munkaerő-piac teljesítményére is hatással volt, ezért lelassult az uniós foglalkoztatási célok teljesítése. A gazdaság kilábalása szükséges, de nem elégséges feltétele a javulásnak. Európa meglévő gazdasági potenciálja párhuzamos munkahely-teremtő és termelékenység-növelő képességétől függ. Ezért tovább strukturális reformokra van szükség, és nem csak a munkaerő-piacon, hanem a szolgáltatások, az áruk piacán és a tőkepiacokon is – állapítja meg a jelentés. 22 millió új állás kellene A 2010-re kitűzött 70 százalékos általános foglalkoztatási szint eléréséhez Európának több mint 22 millió új állást kellene teremtenie. A Bizottság emlékeztet rá, hogy a 2005-re megjelölt 67 százalékos időszakos foglalkoztatási célt az EU képtelen volt teljesíteni. A tartós gazdasági lejtmenet következtében az általános foglalkoztatási ráta növekedése megállt és 2003-ban a 25 ország átlagában 63 százalékos szinten volt, ami erősen megkérdőjelezi az eredeti 70 százalékos cél betarthatóságát.Amerika beelőzöttAggasztónak tartja a foglalkoztatási jelentés, hogy a 15 régi uniós tagállamban drámai módon visszaesett a munka termelékenységének növekedése. A ’90-es évek elején az Európai Unió megelőzte az Egyesült Államokat, de a ’90-es évek közepe óta megfordult a trend. Miközben az USA képes volt az erőteljes foglalkoztatás és termelékenységnövelés ötvözésére, az Európai Unióban a foglalkoztatottak számának növekedése a produktivitás csökkentésével párosult. A Bizottság szerint az állások bővülése az alacsonyabb termelékenységű szektorokban lehet az egyik ok, de a termelékenység lassulása az uniós gazdaság innováció erősítésével és feldolgozásával kapcsolatos nehézségeire enged következtetni. Az egy munkásra eső termelékenység a 15 régi EU-tagállamban 2001 és 2003 között mindössze 0,6 százalékkal nőtt, miközben az Egyesült Államokban 2,9 százalékos volt a növekedés. A munkaóra szerinti produktivitás növekedése hasonló időszakban 1,1 illetve 3,3 százalékos volt. Eközben az EU-ban 0,4 százalékkal, az Egyesült Államokban pedig 0,5 százalékkal nőtt a foglalkoztatás. Az unión belüli összehasonlítás szerint egyértelműen az új tagállamokban javult legdinamikusabban a termelékenység, bár Írország és Görögország is jeleskedett. Magyarország a termelékenység tekintetében Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával és Szlovákiával együtt az uniós átlag 50-75 százaléka között van.A nőknél 55 százalékos volt a foglalkoztatás, 5 százalékkal a 60 százalékos cél alatt, míg az idősebb korúaknál ennél is rosszabb a helyzet: az 50 százalékos 2010-es céltól 10 százalékkal elmarad az unió. A Bizottság ugyanakkor úgy látja, hogy a múltban végrehajtott munkaerő-piaci reformok növelték a foglalkoztatás ellenállóképességét: a 15 régi tagállamban nettó munkahely-csökkenésre nem került sor, noha a ’92-93-as recesszió idején még hárommillió munkahely tűnt el. Az új tagállamok az utóbbi években ésszerűen dinamikus gazdasági növekedést értek el, de ez a termelékenységben tapasztalható erőteljes növekedésnek köszönhető, miközben a munkahelyek száma csak nagyon szerény mértékben nőtt, vagy éppen még csökkentek is. Hol áll Magyarország? Ami az általános foglalkoztatás 1997 óta mért növekedési ütemét illeti, Magyarország Hollandia, Finnország, Írország, Spanyolország és Olaszország társaságában a gyors növekedést produkáló államok közé tartozik, bár a foglalkoztatási ráta még mindig a 65 százalék alatt van. A legtöbb új tagállam ugyanakkor csak lassan növelte a foglalkoztatottak arányát az elmúlt 7 esztendőben. A nők foglalkoztatási szintje 2003-ban tovább javult, ám a növekedés mértéke megtorpant. A 60 százalékos cél eléréséhez fenn kellene tartani a ’97-óta mért átlagos növekedés szintjét. Magyarország a foglalkoztatott nők számának tekintetében az átlagosan teljesítők közé tartozik. Az 55-64 éves korúak foglalkoztatásának terén viszont látványos javulásra van szükség, különben a 70 százalékos általános foglalkoztatás 70 százalékos szintje is elérhetetlen marad – mutat rá a jelentés. Magyarország itt is a gyorsabb növekedést produkáló országok közé tartozik (’97-óta), de még így is alaposan el van maradva.A Bizottság megítélése szerint a tagállamoknak számos fontos területen kell jelentős előrelépést tenniük az elkövetkező években. Aktív stratégiát kell például kidolgozniuk az elöregedés problémájának kezelésére és javítaniuk kell a humán erőforrások színvonalát és hatékonyságát. Ezzel párhuzamosan növelni kell az erre a területre irányuló befektetéseket, ideértve az iskolákból való korai kimaradás problémáját és az alacsony képzettségűek aktívabb részvételét a képzési programokban. Ezen túlmenően kezelni kell a különböző neműek közötti bérkülönbségek problémáját is és hatékonyan meg kell próbálni fellépni a feketemunka ellen.