Parlamenti vita a sztrájktörvény módosításáról

Kara: a törvénymódosítás nem tiltja a sztrájkot

A sztrájktörvény módosítása nem tiltja a munkabeszüntetést - hangsúlyozta az indítvány egyik előterjesztője, a fideszes Kara Ákos. A törvényjavaslat expozéjában úgy fogalmazott, az indítvány tiszteletben tartja a sztrájkhoz való jogot, nagyobb biztonságot nyújt a társadalom számára, és csökkenti a jogbizonytalanságot.

Hangsúlyozta: az a céljuk, hogy az elégséges szolgáltatásoknak pontosabb megfogalmazása legyen, és valóban szülessen arról megállapodás a munkaadó és a szakszervezetek között.

MSZP: a törvényjavaslat a szakszervezetek jogát csorbítja

Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka közölte: pártja nem támogatja a törvényjavaslatot, mert az a szakszervezetek jogát csorbítja. Elfogadhatatlannak tartja, hogy egy ilyen fajsúlyos törvényjavaslatot hajnalban tárgyaljon az országgyűlés. Kifogásolta továbbá, hogy a benyújtás előtt az előterjesztő nem egyeztetett az érdekképviseletekkel.

Értékelése szerint a törvénymódosítás elfogadása után lényegében megbénul a sztrájkjog a közüzemekben dolgozóknál, ráadásul az indítványban szereplő feltételes módú fogalmazás bizonytalanságot okoz. Hozzátette: ezt fokozza, hogy a munkaügyi bíróság nincs felkészülve arra, hogy ilyen ügyekben döntsön.

Az LMP nem támogatja az indítványt

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője emlékeztetett: ma Magyarországon többszázezer ember teljes kiszolgáltatottságban olyan helyen dolgozik, ahol nincs mód a tiltakozásuk érvényesítésére.

Kiemelte, ennek következtében csak a közüzemekben dolgozók tudják jobb belátásra bírni a tőkéseket, illetve a politikai hatalmat, a sztrájk eszközével fenyegetve.

Véleménye szerint a javaslat látszólag csak a közüzemeknél korlátozná a sztrájkjogot, de a kialakult helyzet miatt ők lépnek fel a - multinacionális vállalatoknál, üzletláncoknál - dolgozó többi ember érdekében is.

Schiffer András képmutatásnak nevezte a Fidesz magatartását, mivel szerinte a jelenlegi kormánypárt ellenzékben még egészen más álláspontot képviselt a sztrájkok ügyében. A politikus emelt hangon reagált a kormánypárti képviselők soraiból érkező ezzel összefüggő bekiabálásokra, és feléjük fordulva azt monda: "önök kőkeményen hazudnak".

A Jobbik sem támogatja a sztrájktörvény módosítását

Bertha Szilvia (Jobbik) úgy látja, a fideszes képviselők azért most nyújtották be a sztrájktörvény módosítására vonatkozó javaslatukat mert az emberek most kezdenek tiltakozni a kormány eddig meghozott intézkedései ellen.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a sztrájk a munkajogi harc legvégső eszköze, amit a kormánypárti képviselők olyan mértékben korlátoznának, amely lényegében lehetetlenné tenné a sztrájkot.

A jobbikos képviselő ugyancsak kifogásolta, hogy az indítványról nem volt előzetesen szakmai egyeztetés, és szégyennek nevezte a hajnali tárgyalási időpontot.

Fidesz: a cél a sztrájktörvény bizonytalanságainak feloldása

Kontur Pál, a törvénymódosítás egyik előterjesztője az általános vitában hangsúlyozta: a javaslat célja a sztrájktörvény bizonytalanságainak feloldása. Álláspontja szerint sokkal jobb lenne minden érintettnek, ha a jogszabály pontos szabályokat tartalmazna.

Emlékeztetett arra, az ombudsman évek óta jelzi a törvény hiányosságait, egyebek mellett a még elégséges szolgáltatások szabályozását.

Mint mondta, a jogszabálytervezet olyan megoldást kínál, amely biztosítja a munkaadó és a szakszervezetek közötti előzetes megállapodást. Elsődlegesen ennek törvényi szabályozását szorgalmazzák, de ennek kidolgozásáig is biztosítani kell a sztrájkjog gyakorlását, ezért kerülne be a törvénybe a munkaügyi bíróság döntési kompetenciája.

Szóváltás az általános vita lezárásáról

Szóváltás alakult ki a plenáris ülésen az általános vita lezárása miatt. Jakab István ülésvezető elnök ugyanis kevesebb mint egy órás tárgyalási idő után bejelentette, hogy az előterjesztő kérésére az általános vitát lezárja. Ezt a kormánypártok szavazatával el is fogadta a Ház.

Ezt követően Tóbiás József szocialista országgyűlési képviselő azt javasolta, hogy azok még mondhassák el felszólalásukat, akik a vita lezárása előtt gombnyomással jelezték erre vonatkozó szándékukat. Jakab István elutasította a kezdeményezést.

Ezután Kontur Pál arra szólította fel a szocialista Varga Lászlót, hogy a Ház méltóságát sértő bekiabálása miatt kérjen bocsánatot. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ugyanerre szólította fel a politikust, és kérte, ismételje el szavait a plénum előtt.

Varga László elnézést kért szavaiért, de jelezte, azok tartalmát fenntartja, mert a sztrájktörvény módosításának tárgyalásának megfelelően alakult a vérmérséklete.

Közölte: akkor lenne kiküszöbölhető a méltatlanság, ha nem ezen a héten szavaznának a törvényjavaslatról, hanem előbb megvitatnák azt az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal. "Elég szemétség volt erre az évre", ne kövessék el ezt is - mondta a kormánypárti képviselőknek.

A szocialista politikus az MTI kérdésére elmondta, bekiabálásában "ennél erősebb megfogalmazással" melegebb éghajlatra küldte el a kormánypárti képviselőket. Mint közölte, attól lett ideges, hogy hiába jelentkezett szinte az elsők között felszólalásra, anélkül zárták le a vitát, hogy elmondhatta volna álláspontját.

A szocialista politikus végül el tudta mondani véleményét, mivel a szabályok szerint az előterjesztő kérésére lezárt vitáról szóló döntés után még van egy utolsó körös felszólalási lehetőség a frakciók számára. A részletes vitára várhatóan kedden kerül sor.

A LIGA is elutasítja a módosítást

A LIGA Szakszervezetek követeli, hogy a módosító javaslatot benyújtó képviselők vonják vissza a dokumentumot és a módosításról kezdjenek egyeztetést az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT).

Az MTI-nek hétfőn eljuttatott állásfoglalásukban elfogadhatatlannak nevezik, hogy a kormány ismét "egyéni képviselői indítványok mögé bújva változtat meg kétharmados törvényeket, miközben teljes mértékben kerüli az érintettekkel való egyeztetés látszatát is", és úgy vélik, a sztrájktörvénybe való ad hoc belenyúlás újabb ékes példája a szakmaiatlan és végrehajthatatlan törvény alkotásának.

A jogalkotás folyamatának nem véletlenül része minden demokratikus jogállamban a társadalmi és szakmai párbeszéd, hiszen egyedül így kerülhető el a hasonlóan rossz szabályok törvénybe iktatása - fogalmaznak. A LIGA Szakszervezetek - habár megérti a társadalom igényét a közszolgáltatások területén szervezett sztrájkok pontosabb szabályozására - teljes mértékben elutasítja a kormány módszereit és javaslatát - fogalmaznak.
Emlékeztetnek rá: a LIGA Szakszervezetek alternatívaként már régebben kidolgozta a még elégséges szolgáltatásokra vonatkozó pontosabb szabályozás rendszerét, amelyet most ismét megküld a kormányzat képviselőinek, elvárva, hogy a sztrájktörvény parlament elé terjesztett módosító javaslatát vonják vissza a beterjesztő képviselők, és az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kezdődjön meg a vita a munkaadók, a kormány és a munkavállalók képviselőinek bevonásával.