Parragh: Nem "szépségflastromokra", hanem valódi szerkezeti reformokra van szükség

Válságok halmaza vesz körül bennünket: a világgazdaság pénzügyi válsága, az eurózóna nehézségei, emellett meg kell küzdeni az elhúzódó magyar strukturális problémákkal, a gazdasági és iparszerkezeti feszültségekkel, a térségi aránytalanságokkal, valamint a társadalmi csoportok közötti ellentétekkel - mondta az elnök a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján tartott előadásán.

Úgy vélte, nem "szépségflastromokra", hanem valódi szerkezeti reformokra van szükség, ezek jelentős része jogszabályi szinten már megvalósult: elkezdődött az átalakítás az egészségügy, a közigazgatás, a nyugdíj- és segélyezési rendszer, az oktatás, az adórendszer, az igazságszolgáltatás esetében, egyedül a közösségi közlekedés az a terület, ahol még nem történt érdemi változás.

Kiemelte, hogy a programokat végig kell vinni, nem történhet meg az, mint a korábbi évek során többször is, amikor akár havonta is születtek új koncepciók, de megvalósításuk rendre elakadt.

A kamara számításai szerint a reálszféra foglalkoztatása 25-30 ezer fővel fog nőni az idén. A segélyezés átalakítása a munkaerőpiac felé szorítja az embereket, a jelentős minimálbér- és közteheremelés azonban tompítja ennek hatásait - tette hozzá.

Parragh László szerint a teljesítmény alapú gazdaság felé vezető fontos lépés az egykulcsos adó bevezetése, ennek eredményei azonban három évnél korábban nem látszanak. "Vissza lehet fordulni, de akkor az eddigi erőfeszítések kárba vesznek" - tette hozzá.

A növekedés szempontjából veszélyeket rejthet az exportpiacok alakulása, a likviditási helyzet romlása, a forint árfolyamának alakulása, valamint az önkormányzatok adóbeszedési jogosítványának szélesítése is, ami az újraelosztás arányának növekedéséhez vezethet, ahelyett, hogy megtörténne a pazarló rendszerek átalakítása - mondta az elnök.

Szólt arról, hogy 2008 ősze óta jelentősen - az árfolyamveszteséget is beleszámítva - negyedével romlott a vállalkozások likviditása. A legrosszabb a helyzet a középvállalati szektorban, az építőiparban, a kereskedelemben, az agráriumban és az élelmiszer-gazdaságban.

A kamarák gazdasági adatbázisok létrehozásával és működtetésével, a Széchenyi Kártya révén a vállalkozásfinanszírozással, a szakképzés koordinálásával, a felsőoktatási "gazdaság közelivé" tételével, kereskedelem-fejlesztéssel, szolgáltatásokkal, tanácsadással járulhatnak hozzá a növekedés beindításához.